Bár a lakosság kétharmada támogatja az új népegészségügyi termékdíj bevezetését, a megkérdezettek többsége azonban szkeptikus az elért társadalmi hatást illetően – derül ki a Szinapszis Piackutató Kft. legfrissebb kutatásából. (Kapcsolódó fájlok: táblázatok)

Szeptember elsejétől bevezetik a chipsadót, miután a kormánytöbbség július 11-én, megszavazta a népegészségügyi termékdíjról szóló törvényt és a hozzá benyújtott módosító indítványokat is. Az eredeti koncepcióhoz képest változott némileg az adó, a kérdések és a kételyek azonban változatlanok.

A gyorsételek bölcsőjének számító USA-ban is – bár kicsi a valószínűsége, hogy a magyar „chipsadó” hatására – kiújult a vita, amely már egészen a kormányzati szintig gyűrűzik. A Time az Amerikában dúló „chips-csatának” járt utána.

Szeptember végéig helyi termelők élelmiszerei lesznek kaphatók a Mol kilenc hazai benzinkútjánál.

Brit szakemberek a sok terméken jelenleg is megtalálható tápérték-információkkal kapcsolatos visszásságokra hívják fel a figyelmet.

A magas cukorárak letörése érdekében Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter májusban döntött arról, hogy az állami tartalékból 2 millió kilogramm cukrot felszabadítanak és értékesítenek.

A chipsadó szeptemberi bevezetése miatt borítékolható, hogy a szaloncukorpiac 2011-ben teljes egészében összeomlik, és nem tudni, képes lesz-e talpra állni - írja a Napi Gazdaság.

Az új adónem érezhetően drágítja majd a felsorolt, a jogalkotó által „népegészségügyileg nem hasznos”-nak minősített élelmiszereket. Az eredetileg „hamburgeradóként” emlegetett közteher számos jogi kérdést vet fel.

A túl sok só és kevés kálium együttesen növelheti a korai halálozás kockázatát. Amerikában a vizsgálatban részt vevők hatoda halt meg a magas só és az alacsony kálium beviteltől.