Becsült olvasási idő: 1 perc
A méltatlanul szidalmazott krumpli

Számtalan olyan cikkel találkozhatunk, amely az édesburgonyát isteníti. Azzal nincs is gond, ha valaki megpróbálja felhívni egy-egy élelmiszerre a figyelmet. Akkor van probléma, ha a nevezett élelmiszer pozitív tulajdonságainak kiemelése együtt jár egy másik élelmiszer negatívumaival való szembeállításával (fordítva meg elmarad). Ez ugyanis torz képet eredményez, különösen ha a pozitív vagy negatív tulajdonságok a megfogalmazott formában nem is léteznek. A HáziPatika írása az Alimento blog cikke alapján készült.

A bejegyzés szerint ez történik lényegében a paleolit irodalomban az édesburgonya - burgonya páros esetében. De valóban ősellenség-e a burgonya és tényleg annyira nagy szenzáció-e az édesburgonya?

A burgonya dél-amerikai eredetű kultúrnövény, körülbelül 5 évezrede termelik és fogyasztják a helybeliek - és még mindig élnek. Magyarországra csak a 18. században jutott el; német közvetítéssel. A KSH szerint évente körülbelül 60-65 kilogrammnyit fogyasztunk fejenként belőle.

A burgonya szénhidráttartalma körülbelül 20 g/100 g: nem túl magas, ráadásul ez gyakorlatilag keményítő. Ami mégis rossz hírét kelti, az abból fakad, hogy rendszeresen és viszonylag nagy mennyiséget fogyasztunk belőle. Az sem jó, hogy kizárólag sütve-főzve esszük, ami gyorsítja a szénhidrát-tartalom felszívódását, nincs érdemi rosttartalma (2-3 g/100 g), ami lassítaná a felszívódást. Emiatt a burgonyapüré egyfajta rémálomnak számít, hiszen a glikémiás indexe közelít a tiszta szőlőcukorhoz.

Mit esznek annyira az édesburgonyán? A cikk folytatásából megtudhatja.