Az egészséges táplálkozás fontosságának hangsúlyozása, valamint a rendelet ismertetése érdekében nemrég konferenciát is rendezett az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI). A hatalmas érdeklődés mellett megtartott eseményen Dr. Martos Éva, az OGYÉI főigazgató-helyettese is előadást tartott, melyben részletesebben is kifejtette, miben vannak elmaradásaink és miért hasznos maga a rendelet.
A betegségek közel 80 %-a kapcsolatba hozható a helytelen táplálkozással
A betegségben töltött éveink számát többféle tényező befolyásolhatja. Az egyik legjelentősebb az alkoholfogyasztás, de rögtön ott szerepel mögötte a magas vérnyomás és a dohányzás is. E három ötvözete pedig egy különösen veszélyes kombinációt eredményez. Ugyanígy nem szerencsés, ha keveset sportolunk, magas a koleszterinszintünk, valamint, ha helytelenül táplálkozunk. A helyes étkezés viszont nem olyan egyszerű, mint lefutni pár kört a ház körül, vagy csökkentetni a rövid italok mennyiségét.
„Egyszerre kell figyelnünk arra, hogy megfelelő mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt vigyünk be a szervezetünkbe, együnk rostban gazdag ételeket, kerüljük a zsíros húsokat, de az olajos magvak, illetve az omega 3-at tartalmazó élelmiszerek fogyasztása is erősen ajánlott. – hangsúlyozta Dr. Martos Éva. A felsoroltak elmulasztása, a kevés sport, a dohányzás vagy a túlzott alkohol fogyasztás számos betegség forrása lehet. Különböző szív és érrendszeri betegségekhez, légzőszervi problémákhoz vagy akár mentális zavarokhoz is vezethetnek, de előszobája lehetnek például a cukorbetegségnek vagy a ráknak, és még legalább ennyi betegséget fel lehetne sorolni. Látható, nem létezik olyan indok, ami az egészségtelen étkezés mellett szólna, az összes betegség 41 százalékát nagy mértékben, 38 százalékát pedig kis mértékben befolyásolja a táplálkozás, mindössze a fennmaradó 21 százalék nem hozható összefüggésbe vele.”
Úgy szeretlek, mint a sót…
Figyelmezető jel lehet a túlsúlyosság, amely egyszerre lehet tünete a sportmentes életnek, rossz táplálkozási kultúrának vagy az alkoholfogyasztásnak. Az OTÁP 2014-es tanulmánya szerint minél magasabb az életkor, annál több a túlsúlyos vagy elhízott ember Magyarországon, például a 65 év feletti férfiak 83 százalékának nem megfelelő a súlya. Nem csak a határainkon belül, de nemzetközi viszonylatban is rosszul állunk, egészen pontosan sereghajtók vagyunk. De nézzük meg közelebbről, pontosan melyek azok a táplálkozási tényezők, amely leginkább befolyásolják az életminőségünket.
„Elsősorban a sófogyasztást kellene mérsékelnünk, európai viszonylatban itt az élmezőnyben vagyunk, a hazainál több sót (egy főre vetítve) egy országban sem fogyasztanak az Európai Unióban, de ez nem adhat okot dicsekvésre. A són túl csökkentenünk kell a telített zsírokat, valamint a transz-zsírsavakat. Szerencsére, ez utóbbi mennyiségét már rendelet szabályozza. De meg kell említetünk a gyümölcs és zöldség fogyasztást, ami szintén lehetne magasabb a hazai fogyasztók körében. – emelte ki a főigazgató-helyettes asszony.
Kevés volt eddig a zöldség és a gyümölcs is
Egy felnőtt ember maga szabályozza az étkezését, maximum hatást lehet gyakorolni a fogyasztóra. A közétkeztetésben viszont lehetőség van arra, hogy egységesen szabályozzák, illetve javítsák a gyerekek étkezési kultúráját. Szükség is van, volt rá, hisz a hazai iskolákban az ajánlott só mennyiségének többszörösét használták, friss zöldség vagy gyümölcs esetében viszont az ajánlott mennyiségnél kevesebbet kaptak a gyerekek. A cukor, valamint a zsíros ételek aránya is magas volt, a diétások számára pedig nem volt egyéb alternatíva.
37/2014 (IV.30) EMMI rendelet azt a célt szolgálja, hogy legalább a közétkeztetés segítse a gyerekek egészséges fejlődését. De mit tartalmaz a rendelet? „Ami a kritikus elemet, a sót érinti: egyfelől mindenütt kötelező feltüntetni az ételek sótartalmát, a tálaláskor nem lehet megsózni az ételt, az asztalokon pedig nem lehetnek tartók, ha mégis kihelyezik, akkor azt kötelező figyelmeztető felirattal ellátni. Ezen kívül állományjavításon vagy ételízesítésen túl nem lehet használni sótartalmú ételport, leveskockát, krémeket, pasztákat. – részletezte Dr. Martos Éva.
A szellemi egészség is fontos
„A cukor esetében is szigorú szabályok élnek, a tartókat ez esetben is mellőzni kell, vagy a sótartóhoz hasonlóan figyelmeztető felirattal kell ellátni. Az ételek csak korlátozottan tartalmazhatnak hozzáadott cukrot, az italok között nem szerepelhet cukrozott vagy szénsavas üdítő és szörp, csak ivóvíz vagy ásványvíz. Ezen kívül édesség önálló ételként nem adható a gyerekeknek. A rendelet a zsírtartalmat is szabályozza, a tejben és a húskészítményekben egyaránt, mellőzni, illetve életkortól függően korlátozni kell a bő zsírban sült ételeket, nem szabad használni pálma-, illetve kókuszsírt, tejföl és tejszín pedig kizárólag ételkészítésnél használható.”
A harmadik kritikus elem a zöldség, gyümölcs bevitel. Különböző típusú étkezéseknél különböző adagolás szabályozott, más és más az egész napos vagy a napi egyszeri étkezés esetében. Ha „gyerekfejjel” gondolkoznánk, biztosan a rendelet szöges ellentétét vezetnénk be, ez esetben viszont számolnunk kell a korábban említett, akár egészen súlyos következményekkel. De azon túl, hogy az egészséges étkezés alapvető fontosságú a gyermekek megfelelő fejlődésében és egészségének megőrzésében, pozitív hatással van a koncentráló képességre, a kognitív képességekre és a viselkedésre, javítja az iskolai teljesítményt, csökkenti a betegségek miatti hiányzások számát. De talán a legfontosabb, hogy minimálisra csökkenti a táplálkozásfüggő betegségek kockázatát.
Cikk eredetileg az októberi Élelmiszer szaklapban jelent meg. Sajnálatos módon a közlemény egyeztetése az előadóval technikai okokból nem történt meg, így itt olvashatják a korrigált szöveget.
