Napjainkban a baromfihús a legnagyobb mennyiségben termelt és fogyasztott húsféleség, és a világnépesség növekedésével az ágazat szerepe tovább erősödik.
A nemzetközi szintű Baromfi Világnap bevezetését a Baromfi Termék Tanács (BTT) kezdeményezte, és a javaslatot az Európai Baromfi-feldolgozók és -kereskedők Szövetsége (AVEC), a Nemzetközi Baromfi Tanács (IPC) és a tudományos baromfis világszervezet (WPSA) is támogatta. A világnap gondolata 2010-ben vetődött fel, a BTT pedig az első hazai világnapi szakmai rendezvényeket 2014-ben szervezte meg.
Jelenleg a baromfihús a legnagyobb mennyiségben termelt és fogyasztott húsféleség, és túlzás nélkül állítható, hogy napjainkban a baromfihús és a tojás együttesen az emberiség legjelentősebb fehérjeforrása.
Az ágazat szerepe tovább erősödik, hiszen az ágazat rendkívül hatékonyan, alacsony környezeti lábnyommal és vallási tilalmak nélkül képes kitűnő minőségű és magas táplálóértékű terméket előállítani.
a KSH adatai szerint a hazai vágóállattermelés közel kétharmadát a baromfihús adja
- a hazai szükségletet meghaladó 130-140 százalék körüli önellátottsági szint
- az ágazat exportteljesítménye dobogós helyen áll az agrártermékek között
- hazánkban az ágazat közvetlen és közvetett foglalkoztatotti létszáma több tízezer családnak nyújt megélhetést.
A terméklánc minden szereplője (tenyésztés, tartás, vágás-feldolgozás) és a kapcsolódó üzletágak (takarmányipar, tartástechnológia) is folyamatosan azon dolgozik, hogy Földünk csökkenő erőforrásait (termőföld, víz, energia) minél hatékonyabban használja fel és így biztosítson megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert a világnépesség számára.
Az ágazat célkitűzéseinek megvalósítását az elmúlt időszakban több tényező nehezítette. Világszinten is problémát jelentett, egyes földrajzi régiókban pedig kifejezetten súlyos gondot okozott a madárinfluenza-járvány, amelynek kezelésére a szigorú járványvédelmi intézkedések alkalmazásán túl egyre több ország veti fel a betegség elleni vakcinázás védekezési lehetőségét.
Stratégiai szerep az Európai Unióban is
Az Európai Unióban - elsősorban a hatályos rendkívül szigorú állatjóléti és állategészségügyi, higiénia szabályozás miatt - kevésbe dinamikus a termelés növekedése, de itt is kétségtelen tény, hogy a baromfiágazat stratégiai fontosságú mind gazdasági, mind pedig élelmezési szempontból. Az EU élelmiszerrendszerében az ágazat becslések szerint 38 milliárd euró termelési értékkel és évi 2 milliárd eurót meghaladó exporttal büszkélkedhet, amely több mint 370 ezer embernek biztosít megélhetést és munkát. Európa-szerte 25 ezer családi gazdaságban csirkéket, pulykákat és kacsákat nevelnek magas színvonalon.
A madárinfluenza és az orosz-ukrán háború hatásai az uniós baromfiszektorra
A madárinfluenza-járvány sajnos az európai térség baromfiállományaiban is súlyos károkat okozott. A vakcinás védekezés jogszabályi hátterét mára kialakította az Európai Bizottság, az alkalmazás lehetőségét biztosító kísérletek és vizsgálatok pedig folyamatban vannak.
Az európai térség baromfihús-előállításában (is) megkerülhetetlen esemény az orosz-ukrán háború, illetve annak számos gazdasági-politikai következménye. E borzasztó esemény ugyanakkor nem ok arra, hogy az EU indokolatlan politikai kedvezményeket biztosítson Ukrajnának, illetve arra sem, hogy saját előírásainak és követelményrendszerének nem megfelelő termékeket bárhonnan- tehát nem csak Ukrajnából – piacára engedjen.
Az uniós termelőkre/termék-előállítókra nézve kötelező EU-jogszabályoknak éppen ezért vonatkozniuk kell minden unióba érkező importtermékre is. Ez nem csak a tisztességes és egyenlő piaci verseny miatt fontos, hanem a fogyasztói elvárások (antibiotikum-használat, állatjólét), illetve az EU-s vásárlók élelmiszerbiztonsági szempontjából is.
Az Európai Bizottság ukrán importra vonatkozó, vámot és kvótát érintő eddigi határozatai és intézkedései azt eredményezték, hogy fokozódott a termékbeszállítás Ukrajnából. Ennek következtében erősödött az importnyomás a takarmányalapanyag-, a csirke- és a tojáspiacon, és ez jelentősen szűkítette a magyar és az európai termelők piacait.
Tovább fokozza a kockázatokat, hogy Ukrajnában nem az uniós állat- és környezetvédelmi előírások és normák szerint termelnek. Az ottani termékek szinte kontroll nélkül érkeznek az Európai Unióba, így veszélyt jelentenek a fogyasztók számára, ahogy ezt a halálos áldozatot is követelő, ukrán baromfitermékektől származó közelmúltbeli angliai szalmonellafertőzések is bizonyítják.
Készülő állatjóléti szabályozás: a BTT szerint indokolatlan
“Az Európai Bizottság számtalan olyan jogszabály megalkotására készül, amelyek ágazatok, termékpályák ellehetetlenüléséhez vezethetnek. Ezek közül ki kell emelni a bizottság állatjólétre vonatkozó új jogszabálytervezetét. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a közösség jelenleg is a világ egyik legszigorúbb állatjóléti szabályozásával rendelkezik, így a további szigorítások szükségessége eleve megkérdőjelezhető. Ezt bizonyítja az is, hogy az ideológiai alapokon nyugvó, a gyakorlattal köszönőviszonyban sem álló „tudományos” bizottsági háttértanulmánnyal kapcsolatban már több releváns szakmai kritika született” - írja a BTT közleményében.
A Baromfi Termék Tanács az idei Baromfi Világnap tiszteletére és megünneplésére a budapesti Vajdahunyadvárban május 16-án szakmai konferenciát szervez. Bár a hazai baromfiágazat kibocsátását és teljesítményét az elmúlt évek megpróbáltatásai (Covid, madárinfluenza-járvány, orosz-ukrán háború) érdemben befolyásolták.
