Fekete napja volt a Wal-Martnak: a világ legnagyobb kiskereskedelmi hálózatát üzemeltető cég szerdán több mint 21 milliárd dollárt veszített piaci értékéből, miután tíz százalékkal 60 dollárra zuhant a részvényárfolyama.

Ekkora szabadesést legutóbb 1988 januárjában produkált a vállalat. A közvetlen kiváltó ok az volt, hogy a cég meglehetősen sötét jövőképet tárt befektetői elé. Az egy részvényre eső profit 12 százalékos csökkenéséről, az árverseny fokozódásáról, az online kereskedelmi hálózat kiépítésének és a dolgozók bérfejlesztésének magas költségeiről szóló hírek megtették hatásukat – írja a Reuters.

A cég külföldön 800 ezer, odahaza 1,4 millió embert foglalkoztat, utóbbiaknak a többségét minimálbéren. Ennek mértékét a Wal-Mart óránként kilencről tíz dollárra emelte, ez a tétel felelős a nyereségcsökkenés feléért. A bérfeszültségek kezelésének és a vásárlók jobb kiszolgálásának érdekében ezt meg kellett lépniük – indokolta az éves szinten másfél milliárd dolláros költséggel járó döntést Doug McMillon vezérigazgató. Nem nézhetik tétlenül, hogy versenytársaik áraikkal folyamatosan alájuk kínáljanak, ezért több milliárd dolláros fejlesztéseket hajtanak végre, hogy az elért megtakarítások révén engedhessenek az áraikból. A nyereségtermelés szempontjából ez sem jó hír – rövid távon legalábbis. Az árak lefaragásának igénye a beszállítói kört is érzékenyen érinti, az ugyanis valószínűtlen, hogy a Wal-Mart szövetségesek nélkül menne az árháborúba. Ha enged is a kereskedelmi árréséből, ugyanezt el fogja várni partnereitől is.

A cikk folytatása ezen a linken elérhető.