Tavasztól alaposan lerövidülhet Magyarországon is a fizetési határidő. Egy uniós irányelvnek megfelelően ugyanis legkésőbb március közepéig a magyar jogrendben is megjelenik a 30 napos fizetési határidőre vonatkozó kötelezettség. Aki túllépi a határidőt, annak jelenleg is késedelmi kamatot kell fizetnie, a jegybanki alapkamat plusz 7 százalékát, de az új jogszabály ezt 8 százalékra emeli majd. Egy további mankó lesz a pénzükre várakozó cégeknek, hogy automatikusan jogosultak lesznek 40 euróra és költségtérítésre is, ha a fizetési késés miatt nekik kellene behajtaniuk az összeget. A lánctartozásból az állami cégek alaposan kiveszik a részüket. Az állam tartozása 2012-végén elérte a 66-70 milliárd forintot. Akad olyan intézmény, amelynek lejárt kötelezettsége már meghaladja a 270 napot.
Az építőiparban becslések szerint 400 milliárd forintra rúg a lánctartozás összege. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke a Népszavának elmondta, helyes irányba tett lépés a 30 napos fizetési határidő bevezetése, de önmagában nem oldja meg az ágazat gondjait. Utalt arra, hogy a napokban a lánctartozás visszaszorítását célzó csomag negyedik változata került a kabinet elé. Ám e kormányhatározat mellett törvényi szintű jogszabály alkotására is szükség lenne. Az ÉVOSZ és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) már javasolta a kormánynak egy teljesítésigazoló intézmény létrehozását, mert gyakran a megbízó nem adja ki ezt az igazolást, s így a kivitelező, alvállalkozó nem juthat a pénzéhez. Az indítvány értelmében független szakértők állapítanák meg és igazolnák a teljesítést. Koji szerint ennek a testületnek a kamara mellett kellene működnie. Az ÉVOSZ alelnöke szerint viszont nincs szükség úgynevezett fedezetkezelőre, vagyis olyan szervezetre, ahol a megrendelőnek előre letétbe kellene tennie a beruházás összegét.
A kormányhatározatban az is szerepel, hogy február végéig ki kell dolgozni olyan vállalkozói szerződésmintákat, amelyek a jelenleginél hatékonyabban védik a megrendelőt és a vállalkozót. Ez a 96 ezer építési vállalkozás közül főleg a 90 ezer, tíznél kevesebb munkavállalót foglalkoztató kis cégnek jelentene segítséget. Koji László szerint a 400 milliárdos lánctartozásból jó esetben a fele térülhet meg. Az új uniós elveken alapuló törvény és az egyéb intézkedések visszaszoríthatják a jövőben a lánctartozást, de igazi megoldást a gazdasági fellendülés jelentene - tette hozzá.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára érdeklődésünkre megerősítette, hogy a 30 napos fizetési határidő az alapgondokat nem oldja meg, de valamit javíthat a kisvállalkozások kiszolgáltatottságán. Talán a pénzforgást is felgyorsíthatja. Dávid abban bízik, hogy a szerződéses fegyelem is erősödhet, mert a mostani kaotikus jogrendben, a válság közepette ezzel is sok a probléma.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára lapunknak elmondta, az élelmiszer-kereskedelemben már most is 30 napos fizetési határidő van érvényben, ennek betartását pedig az élelmiszerfelügyelet ki is kényszeríti. A főtitkár megjegyezte, a 30 napos határidő törvényt bizonyos részkérdések szabályozásával érdemes elfogadni, hiszen a kereskedőt nem lehet szankcionálni, ha ha a beszállító hibájából - hibás számla, vagy teljesítés - miatt nem tud határidőn belül fizetni. Az iparcikkek forgalmazásánál viszont élni kellene azzal az uniós engedménnyel, hogy indokolt esetben 60 nap lehet a fizetési határidő. Az iparcikkek forgalma tavaly 10 százalékkal esett vissza, az áru forgásideje hosszabb, mint más termékeknél.
