A kutatók folyamatosan keresik a választ az élelmezési problémákra: hogyan lehetne úgy táplálni a bolygó egyre növekvő számú lakosságát, úgy, hogy közben nem pusztítjuk el a bolygót.
Az élelmiszer jövője kiemelt helyen szerepelt a novemberben Lisszabonban megrendezett Web Summiton, ahol két, laboratóriumban előállított húst gyártó vállalat vezetői beszélt arról az Euronews Nextnek, hogy miért épp a sejttenyésztett húsok adhatnak választ az élelmezési kérdésekre.
Közel egy évtizede egy londoni sajtótájékoztatón kóstolhatták meg a meghívottak az első laboratóriumban előállított hamburgert. 2020-ban Szingapúr engedélyezte a az ilyen csirke emberi fogyasztásra történő értékesítését, nemrég pedig az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) is így tette, erről itt írtunk: Berobbanhat a sejttenyésztett húsok ipara Amerikában.
A hús jövője?
A laboratóriumban készült hús hívei három fő problémára mutatnak rá az állattenyésztés kapcsán.
- Környezeti hatás: A marhahús előállításához szükséges erőforrások megterhelőek a környezet számára. A Water Footprint Network becslése szerint egy kilogramm marhahús előállításához 25 kg száraz takarmányra és 15 ezer liter vízre van szükség. Ezzel szemben a laboratóriumi hús akár 96 százalékkal alacsonyabb üvegházhatású gázkibocsátással járhat a hagyományos tenyésztéshez képest.
- Etikai megfontolások: évente mintegy 80 milliárd állatot vágnak le emberi fogyasztás céljából, és ezek közül sok állatot rossz körülmények között tartanak.
- Az élelmiszerellátás biztonsága: sok országnak nincs elég területe vagy megfelelő természeti erőforrása ahhoz, hogy a lakosság húsigényét kielégítse, így importra szorul.
Miért nem terjedt még el a tenyésztett hús Európában?
A technológia jelenlegi állása miatt jelenleg a legtöbb vállalat ezen a területen csak darált húst készít, így tesz például a brit Ivy Farm is. "A technológiánk képes azonosítani azokat a sejteket, amelyeket az állaton kívül, alapvetően nagy erjesztő tartályokban tudunk tenyészteni" - mondta Richard Dillon, a cég vezérigazgatója.
Hozzátette, hogy a csirke és a sertés a legtöbbet fogyasztott hús a Földön, így a globális hatása is nagy. A piac tehát adott, de a szabályozás és a magas költségek egyelőre nem segítik a sejttenyésztett hús elterjedését. „Ugyanakkor biztató, hogy az első laboratóriumban előállított hamburger előállítása körülbelül 250.000 euróba került, ma ennek a töredékéből, kevesebb mint 100 dollárból állítják elő ugyanezt és további költségcsökkenések is várhatók, tette hozzá Richard Dillon.
Daan Luining, a sejttenyésztett sertés- és marhahúsokat előállító holland cég, a Meatable alapítója és technológiai igazgatója arról is beszélt, miért nem Európában dobják először piacra a húsokat.
A darált sertéshúst, majd hamarosan a darált marhahúst is értékesítő cég vezetője elmondta, jövőre Szingapúrban jelennek meg a termékkel, az uniós megjelenés azonban még messze van. „Startupként egyelőre nem engedhetjük meg magunknak, hogy az EU-ban megjelenjünk, ez ugyanis egy nagyon hosszú folyamat” – mondta. Hozzátette, hogy az európai élelmiszerbiztonsági hatóság, az EFSA (European Food Safety Authority) szigorúan szabályozza minden új, értékesítésre kerülő élelmiszer megjelenését, ugyanakkor a szabályozás sem teljesen egyértelmű, ami jelentős pluszmunkával jár. „Nem igazán segítenek abban, hogy megértsük egymás szempontjai” – mondta, hozzátéve, hogy ezzel szemben a szingapúri kormány külön munkacsoportot állított fel, ami jelentősen megkönnyítette a közös munkát.
Fordította: Mánya Bianka
A nyitókép illusztráció, forrás: Adobe Stock
