Biztos, ami biztos, az üzletek többsége decemberben hosszabb nyitva tartással várja a vásárlókat, ez a karácsonyi bevásárláshoz kötődő régi hagyomány. Folytatódik az ünnepek előtti akciók sorozata is, ez a korábbi válságévek terméke.

A kereskedőktől kapott válaszok alapján számos áruterületen számolni lehet azzal, hogy a költekezés eléri a tavalyi szintet. Így például élelmiszerekből a drágulás ellenére előreláthatóan fogy majd annyi decemberben, mint egy évvel korábban. Az iparcikkekből viszont decemberben is hullámozni fog a piac: ami biztos, hogy a vásárlók jobban fogják keresni az olcsóbb termékeket, akár a műszaki cikkeket, akár a játékokat, vagy éppen a ruházatot tekintve.

Decemberben élelmiszerekből 80-90 milliárd forinttal ugrott az elmúlt években a költekezés az előző hónapokhoz képest (mikulás, karácsony, szilveszter). A karácsonyi ajándékozási láz miatt 60-65 milliárd forinttal több iparcikk fogy, ami egy család számára átlagosan 15-20 ezer forintot jelent.

A személyi jövedelemadó többletének, valamint a nyugdíjpénztári reálhozamoknak egy részét decemberben fogják elkölteni a vásárlók, de a devizahitelek magas törlesztési terhei és az élelmiszerek, valamint az üzemanyagok drágulása korlátozza a költekezési kereteket. A fogyasztói piacra nehezedő nyomás és a bizonytalanságok ellenére – az év eddig eltelt időszakának tapasztalatai alapján – arra lehet számítani, hogy decemberben, ezen belül pedig karácsonykor vásárolhatunk legalább annyit, mint egy évvel korábban.

A forint árfolyammozgásával összefüggő folyamat, hogy főleg a határmenti területeken egyre több a külföldi vásárló, Győrtől Salgótarjánig elsősorban északi szomszédaink váltják át az eurót a korábbiaknál több forintra. Fordítva is igaz, a drága üzemanyag mellett kevésbé éri meg a külföldi karácsonyi vásárokat felkeresni, hiszen drága az euró is (persze, mindig vannak a bécsi bevásárlóutcákon lődörgő kivételek).

Az elmúlt évek karácsonyi mérlege a szánkópályához hasonlított, inkább lejtett, mint emelkedett.  Az áruházak pénztáraiban eleve kevesebb pénz hagytak a vásárlók 2010-ben, mint négy évvel korábban, 2007-ben:

                                                 2007        2008        2009        2010

Kiskereskedelem                       691          689          664          678

ebből élelmiszer                         343         354           355         359

iparcikkek                                  348         335            309        319

Megjegyzés:  érték: milliárd forint (KSH adat, üzemanyag és jármű nélkül)

A megvásárolt – hazacipelt – árumennyiséget (a statisztika szaknyelvén szólva a volument) tekintve nagyot huppant négy év alatt a kereskedelem, a visszaesés az élelmiszereknél 2007-hez képest 10%, az iparcikkeknél 15%:

                                                 2007        2008        2009        2010

kiskereskedelem együtt              96            97            93           100

ebből élelmiszer                          98            98            97            97
                     

iparcikkek                                   95            96            89           103

Megjegyzés: érték: %, volumenindex, előző évhez képest (árváltozás kiszűrésével, KSH adat)