A szocialisták szerint, ha valóban megvalósul a szeszkereskedelem koncessziós kereskedelme és forgalmazása, az újabb 40 ezer család egzisztenciáját teheti tönkre a trafikosokhoz hasonlóan.

A szakemberek információ híján óvatosan fogalmaznak, az ellenzék máris tiltakozott és a „trafikmutyi” után a „szeszmutyi” veszélyére figyelmeztetett.

A gazdasági tárcának készült szakértői feljegyzés szerint „a kiskereskedelem és a vendéglátás (kitüntetetten az italmérések) számára az állam által engedélyezett csatornákon keresztül juthatnának el a termékek” – írta a Magyar Narancs. A szaktárca csütörtökön cáfolta, hogy előterjesztés készült az alkohol tartalmú italok kereskedelmének újraszabályozására, csakhogy ezt senki nem is állította. A szakértői feljegyzés létezését viszont nem tagadta. A kormányzatnak azzal is számolnia kell, hogy a koncesszió miatt csökkenhet a forgalom és ezzel a párhuzamosan a jövedéki adó és az áfa bevétel. Azt a tanulmány egyelőre ismeretlen készítői is megjegyzik, nem lenne szerencsés egy skandináv vagy ausztrál típusú nagyon szigorú, erősen monopolizált szabályozás, mert az főleg a kisboltok esetében csődhullámot indíthatna el. Ez a szempont a trafik koncesszió kiírásánál és végrehajtásánál nem játszott szerepet – jegyezték meg szakértők.

A tanulmány ezért egy óvatosabb megoldást javasol: az áru terítését 40-50 nagykereskedő, illetve a gyártók végezhetnék. A koncessziótulajdonosoktól vásárolhatná meg a szeszes italokat a becslések szerint mintegy 100 ezer kiskereskedő, vendéglátós. Évi mintegy 150 milliárd forintos üzletről van szó, viszonylag alacsony termelői árrés mellett. A szeszes italok adótartalma eléri a 80 százalékot, s évente több mint 50 milliárd forintos jövedéki adó és mintegy 40 milliárd forint forgalmi adó bevételt jelent a költségvetésnek.

Piros László, a Pálinka Lovagrend nagymestere a Népszavának azt mondta, ha minden kiskereskedőnek az állami koncessziót birtokló nagykereskedőtől kell vásárolnia, az visszaszoríthatja a feketekereskedelmet. Az adóhatóságok állítása szerint minden harmadik ellenőrzött étteremben, kocsmában találnak fekete árut – tette hozzá Piros László. Becslések szerint az éves szeszesital forgalom 20-30 százaléka lehet a feketekereskedelem, ami több milliárd forintos költségvetési bevételkiesést jelent.

A nagymester szerint, a jelenlegi ismeretek szerint, a koncessziós törvény a gyártókkal együtt nagyjából 150 nagykereskedelmi vállalkozást érinthetne. A koncessziós jogszabálynak azonban érintetlenül kellene hagynia a közfogyasztásra pálinkát készítő mintegy 100-110 pálinkaház kiskereskedelmi jogosultságát, hogy szakboltjaikban, fesztiválokon közvetlenül értékesíthesse a termékeit a fogyasztóknak – említette a szakember.

Az elmúlt 5 évben egyébként 50 alkoholfokkal számolva évi 3 millió literről 2 millió literre csökkent a roppant szigorú előírások alapján közfogyasztásra előállított pálinka forgalma. Ilyen mértékben gyengült a vásárlóerő az elmúlt időszakban. A nagymester szerint a pálinkafőzdék a reális költségeiket sem tudják elfogadtatni, holott tavaly nagyon kevés gyümölcs termett bizonyos fajtákból, s ez alaposan megdrágította az alapanyagot. A nagyobb haszon a kereskedőknél van.

A koncessziós bevezetésével a szeszkereskedelemben is előírhatja a profitot az állam, a dohányhoz hasonlóan. Piros szerint a gyártók kiskereskedelmi joga kordában tarthatná például a pálinka kiskereskedelmi árát.

Egyelőre azért nehéz véleményt mondani, mert nem láttuk ezt a tanulmányt , de a kormányzatnak, ha lesz koncessziós törvénytervezet, kötelessége azt a Pálinka Nemzeti Tanáccsal egyeztetni – tette hozzá Piros László.