Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója a malomipar helyzetét elemezve elmondta, hogy az utóbbi években nagyfokú koncentráció ment végbe az ágazatban: 1999-ben még 142 malom volt az országban, jelenleg 52 működik. Ugyanakkor a meglévő malomkapacitás 1,8 millió tonna, miközben csak 1,2 tonnára van szükség. Megjegyezte, a Magyarországon előállított lisztből 200 ezer tonnát exportálnak évente.

A tanácskozáson Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója riasztónak nevezte, hogy míg 1990 óta világszinten 70 százalékkal nőtt a mezőgazdasági kibocsátás, addig Magyarországon 30 százalékkal csökkent. Mint utalt rá, az ágazat kibocsátása 2600 milliárd forint, az összes uniós támogatás pedig 600 milliárd. Szerinte ez azt jelenti, hogy jelenleg a magyar mezőgazdaságot a támogatások tartják életben, ami nélkül működésképtelen lenne.

Ugyanakkor azt is mondta, jó a magyar mezőgazdaság fejlesztési iránya, az elmúlt években „elindult a lejtmenetből". A versenyképesség növelése érdekében tett lépések között megemlítette a szétaprózódott hazai agrár-felsőoktatás koncentrálását, a vertikális integráció erősítését, a GMO-mentes élelmiszerlánc kialakítását. A főigazgató a magyar agrárágazat egyik fő feladatának nevezte a Kárpát-medence megváltozott klímafeltételeihez igazodó technológiák kidolgozását, az öntözött területek növelését, valamint a precíziós mezőgazdaság kiterjesztését, ami lehetővé teszi, hogy a legkisebb ráfordítással érjék el a legjobb eredményeket.