Látni kell azt is, hogy a hazai cégek – a mikro-, kis- és középvállalkozások százezrei és a legtöbb közepes- és nagyvállalat - jövedelmezősége valószínűleg nem nőtt jobban sem a korábbi időszakokhoz képest, sem az európai átlagos értékekkel összehasonlítva. 

Nőtt a bruttó működési eredmény

Sőt, sok esetben ezek alatt maradhatott. Ami viszont nőtt Magyarországon, az a bruttó működési eredmény, ám ez a statisztikai adat önmagában nagyon keveset árul el a vállalati profitoktól, vagy tulajdonosaik hasznáról. A profitinfláció rémének alaptalan emlegetése és hamis hangulatkeltés helyett a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) az a válasza, hogy érdemes felelősen és szakmai alapon megvizsgálni a vállalkozások helyzetét, hogy helyes döntések születhessenek az infláció kezeléséhez, csökkentéséhez.

Magyarországon a bruttó működési eredmény és vegyes jövedelem (továbbiakban: BME) a legfrissebb, 2022 harmadik negyedévre vonatkozó adatok alapján közel 34 százalékot emelkedett 2021 azonos időszakához képest, ami duplája az EU átlagnak és a legmagasabb az európai közösségben. Hiba lenne ezt az adatot csupán úgy értelmezni, hogy a magyarországi vállalkozások profitjuk mértéktelen hízlalása érdekében emelték volna a „szükségesnél” nagyobb mértékben az árakat, ezzel szükségtelenül fűtve az inflációt. Az alábbiakban erre kíván választ adni a VOSZ, mert a szövetség meglátása szerint a vállalkozások nem okozói, sokkal inkább elszenvedői az infláció egészségtelenül magas alakulásának és viselkedésüket a túlélés, nem pedig valamiféle ördögi kapzsiság indokolja.

Felelős vállalati reakciók - a túlélés érdekében

Egy olyan időszakban, amikor ennyire gyors volt a hazai valuta gyengülése, és amikor a vállalatok azt látják, hogy a bizonytalan, súlyos kockázatokkal terhelt nemzetközi környezet és államháztartási szempontok miatt bármikor további elvonásokra kényszerülhet a kormány, teljesen ésszerű döntés kihasználni a meglévő keresleti lehetőségeket és tartalékokat képezni.  

Amikor év közben, meglepetés-szerűen változtat meg akár folyó évre vonatkozóan is adószabályokat és egyéb, a piacgazdaságtól merőben idegen adminisztratív előírásokat a kormány (pl. kiskereskedelmi különadó, majd annak év eleji növelése további 80%-kal, vagy a veszteséges „árstoppos” termékekre vonatkozó kötelező szigorított készletezési szabály) és a forintárfolyam is kiszámíthatatlanul ugrál, akkor a talpon maradás érdekében a vállalkozások jellemzően emelik az áraikat. A működés fenntartásánál fontos megjegyezni, hogy a KSH által kimutatott BME nem veszi figyelembe az értékcsökkenést (állóeszköz-felhasználást), így az eszközpótlás vállalati terheit sem.

Az adóteher csökkentette a vállalati eredményt

Alapvetően hamis az a megközelítés, hogy a szóban forgó BME mutató a vállalkozások profitját mutatná. A valóság az, hogy a BME azt jelzi, hogy adózás előtt mekkora érték marad a vállalati tulajdonosoknál. Az adók, így a termelési-, társasági- és a különadók is csökkentik a vállalati profitot. A pénzügyi műveletek eredményei, az amortizáció, illetve a vállalati adók sem jelennek meg a bruttó működési eredményben. A vállalati adók 2021-ben mintegy 860 milliárd forint értékben terhelték a vállalatokat. Több adókulcs megnövekedett (különadók), illetve tavaly nyáron megjelent az extraprofitadó, továbbá az árszint is emelkedett, ezért ez az összeg 2022-ben akár duplázódhatott is. 2023-ban a kormány csak társasági adóból 35 százalékkal magasabb bevétellel számol, a gyógyszergyártók egy új adót kaptak 122,5 milliárd értékben, az energia ágazat 512 milliárddal fizethet többet.

Európabajnok élelmiszer-infláció és a bolti kiskereskedelem veszteségei

A VOSZ szakmai partnere az Egyensúly Intézet rámutatott arra, hogy a BME és a profit közötti eltérés attól függően nagyobb vagy kisebb, hogy mennyivel emelkedett az egyes ágazatok különadóterhe. Hiába emelkedtek az élelmiszerárak „az egekbe”, a kiskereskedelmi különadók elviszik az ágazat jövedelmét, itt ágazati szinten akár veszteséges is lehet a 2022. A szakértők tényadatokon alapuló becslése szerint a szektor árbevétele (kiskereskedelmi forgalom) nagyjából 20 százalékkal emelkedett, ami ugyan infláció feletti (14,5), de ha megnézzük költségek változását, eltűnik a potenciális profit nagy része. 
Novemberig bezárólag a legnagyobb termékfőcsoportot adó élelmiszereknél bőven 30 százalék feletti volt a termelői árnövekedés, tehát ennyivel drágábban szállítottak be a boltoknak a termelők. Az árfolyam a tavalyi év egészében nagyjából 10 százalékot gyengült 2021-hez képest, ez mind az élelmiszerek, mind a tartós termékek árát negatívan befolyásolta. A beszerzési költségek tehát a boltok eseténben jórészt bőven 20 százalék feletti mértékben növekedhettek. Ha hozzávesszük a megemelkedett rezsi és adóterheket, akkor a helyzet kifejezetten drámai: tavaly adóból 100 milliárddal többet fizethetett be az ágazat, mint 2021-ben, míg az idei befizetés elérheti a 250 milliárdot is (a kormányzat jelenleg 205 milliárddal számol). A rezsiszámla növekménye ugyanebben az ágazatban 472 milliárdot tehetett ki („csak” háromszoros energia drágulással számolva), míg a megnövekedett benzinárak (78 százalékos növekmény!) miatt további 160 milliárdnyi többletkiadás keletkezhetett. A fenti, legfontosabb költségtételeken kívül sok esetben további kiadási tételek is érdemben növekedtek. Segítséget jelentett, de nem tudta ellensúlyozni a nehézségeket a kormányzat 8 milliárdos támogatási programja. Mindezek eredményeként 2022-ben több ezer bolt bezárás indult el, vagy zárult le, amely nyilvánvalóan nem lehet a kiemelkedő profitabilitás következménye.

Bázishatás – a gödör aljánál minden sokkal feljebb van!

A tehát nem profitként értelmezhető BME növekedésében jelentős szerepet játszik a „bázishatás”, azaz az, hogy a viszonyítási időszakban (2021. év 3. negyedév) milyen volt a magyar növekedés. A COVID korlátozások nem egy időben kerültek feloldásra országonként, nálunk ez az időszak éppen egy gazdasági mélypontnak tekinthető, így BME növekedési szám már önmagában is téves következtetésre ad okot. A másik befolyásoló tényező, hogy mennyire turizmus-vendéglátás-intenzívek a gazdaságok (mivel ezt az ágazatot érintette a legjobban a COVID), és e tekintetben Magyarország EU átlag felettinek számít. Mindezen hatások kiküszöbölésére indokolt nem éves változást figyelembe venni, hanem negyedévest (tehát a 2022. évi 3. negyedév növekedését a megelőző negyedévhez viszonyítva). Az Egyensúly Intézet elemzése szerint, ha így teszünk, akkor adatunkkal mindjárt visszacsúszunk az EU-ban az elsőről az 5. helyre – továbbra is a BME mutatót (és messze nem a profitot) tekintve.

Következtetések

Az adott gazdasági környezetben elvárt BME- arány nem változott a magyar vállalatoknál, azaz valójában semmiféle profitinflációként aposztrofálható hatás nem érvényesült. A 2022 harmadik negyedévi BME-ráta gyakorlatilag beleilleszkedik az elmúlt évek trendjébe és a magyar eredmény nem kirívó EU-s összehasonlításban sem. A vállalatok továbbra is arra törekedtek, hogy üzleti terveiket betartsák, ezzel gazdálkodásukat fenntartsák és a munkahelyeket megtartsák.

A magyar infláció egészségtelenül magas, ezért közös munkával, összehangolt cselekvéssel minél előbb a fenntartható szintre kell csökkenteni. Az infláció elleni fellépésnek semmiképpen nem lehet eszköze az értékteremtő és az elosztható jövedelmeket létrehozó, a társadalmi költségeket finanszírozó, az embereknek munkát biztosító vállalkozások nehéz helyzetbe hozása, gyanúsítása, sokkal inkább a komoly és felelős szakmai párbeszéd!