Az irányelv egyik fontos rendelkezése, hogy előírja, mindkét legnagyobb felületen képpel kombinált egészségvédő figyelmeztetéseket kell feltüntetni a dohánytermékek csomagolásán. A kombinált (képből és szövegből álló) figyelmeztetések mérete és elhelyezkedése is változni fog: a cigarettásdobozok és a cigarettadohány-csomagolások elő- és hátoldali felületének 65%-át le kell fedniük, és a csomagolási egységek felső részén kell helyet kapniuk. Egyelőre nem lehet tudni biztosan, hogy itthon milyen lesz az új csomagolásdizájn, változni fog-e az adójegy helye, és a címke hogyan lesz beilleszthető az új dobozdizájnba. Hiszen azokban a tagállamokban, amelyekben az adójegyek, illetve az adózási célú nemzeti azonosító jelek kötelezők maradnak, átmeneti mentességek alkalmazhatók a kombinált egészségvédő figyelmeztetések elhelyezésére vonatkozó kötelezettség alól. Erre több alternatívát is felkínál a TPD. Ez 2016. május 20-tól további 3 év haladékot jelent.

A hazánkban kötelezőként választott formátumot azonban fontos volna mielőbb ismerniük a gyártóknak, hiszen egy ilyen átállást nem lehet egyik napról a másikra bevezetni. Rövid felkészülési idővel előfordulhat, hogy a csomagolóanyag gyártási folyamatai nem zajlanak majd zökkenőmentesen, egy esetleges készlethiány pedig mind a gyártóknak, mind a trafikosoknak komoly gondot okozhat.

Szükség van-e az adójegyre?

Egyes szakmai vélemények szerint a jelenleg alkalmazott adójegy rugalmatlan rendszernek számít, hiszen több hónappal az árusítás előtt el kell dönteni, hogy mennyibe fog kerülni az adott termék, utólag ezen nem lehet változtatni. A termék eredetiségének igazolására, és a termék után fizetendő adómérték megállapítására más módszerek is alkalmasak volnának. A terméken számos olyan azonosító elhelyezhető, amely az eredetiséget igazolja, illetve olyan címkével, zárjeggyel is tanúsítható az eredete, amely nem tartalmazza a termék árát. (A különbség az adójegy és a zárjegy között, ahogy az előbbin a termék ára is feltüntetésre kerül – a szerk.) A tervezett dohány-kiskereskedelmi ellátó életbe lépésével ez a rugalmatlanság méginkább problémát okozhat a nagykereskedőknek. Ha itthon egy olyan közös informatikai rendszeren keresztül válik majd rendelhetővé a termék, amelynek kiskereskedelmi árpontját a regisztrátorok határozzák meg, a készletnyilvántartó rendszerek pedig csak az adott árponton teszik lehetővé a termék értékesítését, szakmai vélemények szerint az adott fogyasztói ár után is lehetséges volna a jövedékiadó-számítás.

Demjén Tibor, az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpont vezetője a közelmúltban egy, a Kossuth Rádióban adott nyilatkozatában beszélt arról, hogy az újfajta képekkel ellátott egészségügyi figyelmeztetések 2016 májusától a dobozok felső részén helyezkednek el. Egyelőre ennek mikéntje nem ismert, pedig a nagyobb dohánycégeknek a csomagolóanyagokat hamarosan el kellene kezdeniük már legyártatni. Konkrétumok híján az átfutási időből egyre többet veszítenek a gyártók.

Lényeges kérdés az is, hogy a csomagolásra milyen szövegeknek kell kerülniük. Az EU-s irányelv szerint a tagállamok kétféle oldalsó, általános figyelmeztetés közül választhatnak. Nem tudni, hogy nálunk a „A dohányzás halált okoz – szokjon le most!” vagy „A dohányzás halált okoz.” felirat lesz-e olvasható a terméken. Az újfajta, képpel kombinált figyelmeztetések sem ismertek egyelőre.

Eltűnik a lipstick box

A termék első és hátsó oldali egészségvédelmi feliratának irányelvben foglalt mérete a cigarettásdoboz minimális szélességét is meghatározza. Várhatóan a hagyományos superslim csomagolás megmarad, a hasáb alakú, úgynevezett lipstick box viszont megszűnik, mert nem fér el rajta az irányelvben meghatározott méretű egészségvédő figyelmeztetés. 

Az irányelv kimondja továbbá, hogy a csomagoláson semmiféle sugallat nem szerepelhet, ami arra utalhat, hogy a dohánytermék kevésbé káros az egészségre. Ilyen feliratok többek között a light, superlight, öko, bio stb. Az EU a kátrány-, nikotinés szén-monoxid-kibocsátási szintekre vonatkozó figyelmeztetéseket is megtévesztőnek minősíti, 2016 májusától várthatóan ezek az információk is eltűnnek a dobozokról.

Összetevők és kibocsátások

Egyelőre szintén kérdéses, hogy hogyan fog alakulni hazánkban az összetevő- és kibocsátásszabályozás. Az EU-s irányelv a következőkben határozza meg a kátrányra, nikotinra, szén-monoxidra és egyéb anyagokra vonatkozó legmagasabb kibocsátási szinteket: cigarettánként nem lehet több, mint 10 milligramm kátrány, 1 milligramm nikotin és 10 milligramm szén-monoxid.

A gyártók egyelőre nem rendelkeznek információval arról, hogy változik-e azoknak az összetevőknek a listája, melyeket jelenleg használnak. Vagyis lesz-e olyan anyag, amit most legálisan alkalmaznak a termék előállításakor, de később be fogják tiltani.

Ez nem feltétlenül lesz egységes az Európai Unió tagországaiban. Az EU meghatározhat és korlátozhat anyagokat, illetve ha három tagállam a saját országában betilt valamilyen komponenst – egy felülvizsgálatot követően –, az Európai Bizottság is betilthatja azt az egész EU területén. Magyarország – az európai országok nagy részétől eltérően – dupla listát vezet az összetevőkről: egy negatívat, amelyeket tilos használni, valamint egy pozitívat, amely anyagok felhasználhatók a gyártás során. Nem tudni, hogy ez a lista mennyiben fog módosulni hazánkban.

Jelenleg is létezik egy központi adatbázis arról, hogy egy adott termék milyen összetevőkből készül. Ezt várhatóan egységesíteni fogják, hogy az adatok összevethetők legyenek egymással. Ezt az összetevő- és toxikológiai jelentést a jogszabály szerint a Földművelésügyi Minisztériumnak és az EMMI-nek kell átadnia a gyártóknak.

Meddig marad a mentol?

Az Európai Bizottságnak egyelőre ki kell dolgoznia, hogy pontosan mely termékek esnek a „jellegzetes ízű dohánytermék” kategóriájába, amelyek forgalmazását az egész Európai Unió területén megtiltja 2016. május 20-tól az irányelv. Várhatóan nem fogják ide sorolni azokat a termékeket, melyeknél az ízesítés nem nyomja el a dohányízt, és ez utóbbi dominál benne. Az ízesített cigaretták piaca Magyarországon viszonylag kis szegmensnek számít.

A mentolos termékek a „jellegzetes ízű dohánytermékek” kategóriáján belül haladékot élveznek, kivezetésük 2020. május 20-ig kell, hogy megtörténjen. Szakmai vélemények szerint amint a mentolos dohánytermékeket betiltják, az erre épülő feketepiac várhatóan meglódul, esetleg a mentolos kiegészítő termékek piaca fog fellendülni – például a mentolos cigarettahüvelyé –, amelyek jövedéki adóval nem, csupán áfával terheltek, így az értékesítésből származó állami bevétel is alacsonyabb.

Illegális marad-e itthon a nikotinos e-cigaretta?

A TPD az elektromos cigaretta körüli felemás helyzetet is igyekszik rendezni. Az irányelv szerint a tagállamok kétféleképpen viszonyulhatnak a termékhez: dohányterméknek tekintik, forgalmazását akár kizárólagosan a dohánytermék-értékesítők számára teszik lehetővé vagy a leszokást elősegítő terméknek minősítik és a gyógyszerszabályozás hatáskörébe utalja, ami egyfajta ellehetetlenítést jelent a terméknek.

Magyarországon jelenleg a nikotinos e-cigi értékesítése illegális, mégis sokan szívják, ami főként a szlovák online áruházaknak jelent óriási üzletet. A hazai fogyasztók jellemzően onnan rendelik meg a terméket és a hozzá szükséges folyadékot. A magyar szerveknek egyelőre csupán egy állásfoglalása van: e szerint a nikotin gyógyászati hatóanyagnak számít, így a gyógyszerekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a terméknél. Az uniós irányelv ennél enyhébb szabályozást is lehetővé tesz, de a szigorúbb szabályozásra szintén lehetőséget ad.

Az e-cigiről itthon is megoszlanak a vélemények. Dr. Mucsi János tüdőgyógyász szintén a Kossuth Rádióban nyilatkozott úgy, hogy álláspontja szerint az elektromos cigaretta nem tekinthető leszokást támogató módszernek, ellenben nem veszélyesebb a hagyományosnál. Mivel az e-cigarettánál nincs égés, nem keletkeznek rákkeltő égéstermékek.

Nyomon követhetőség

Fontos szerepet kap az irányelvben a nyomon követhetőség is, az erről szóló törvény bevezetésének határidejét 2019. május 20-ig tolták ki. Azt az Európai Bizottságnak kell majd meghatároznia, hogy milyen adattartalommal, hogyan kell felállnia a dohánytermékek nyomon követhetőségére vonatkozó rendszernek, abban az adatokat hogyan kell tárolni. Ez egy hosszabb távú folyamat, azonban összefügghet az adójegykérdéssel is, hiszen ezek a rendszerek akár az adóbeszedésre is alkalmasak lehetnek, kiválthatják a címkét.