A gyümölcsfogyasztás egyértelműen növekvő tendenciát mutat ebben az évtizedben. 2010 óta csak egy évben (2014) mért csökkenést a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), így hat év alatt 37,8 kilogrammról 44,7 kilogrammra emelkedett az egy főre eső fogyasztás éves mértéke. Eközben a gyümölcslevek iránti érdeklődés stagnálást, vagyis inkább kismértékű csökkenést mutat, amely nyilván kapcsolatba hozható az árral is. Ugyanebben az időszakban (2010-2016 között) ugyanis 13 literről 12,4 literre változott a magyar lakosság fogyasztása.
2014-ben zajlott az Országos Táplálkozási és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP2014), amely viszont a korábbi, 2009-ben végzett adatfelvételhez képest csökkenést mutatott ki. Míg a 2009-es átlag valamivel több mint napi 400 gramm zöldség- és gyümölcsfogyasztást jelzett, addig öt évvel később már 340 gramm alá csökkent az átlagos fogyasztás. A látszat ellenére a két adat között nem feszül ellentmondás: egyrészt a KSH adatai is magasabbak voltak 2010 előtt, másrészt az OTÁP felvétele pont abban az évben történt, amelyen a statisztikai adatokban is törés jelentkezett. Kíváncsian várjuk a 2019-re esedékes újabb adatokat, azokon remélhetően tapasztalhatjuk majd a pozitív irányú változást.
A TÉT Platform viszont más szempontból vizsgálta a fogyasztók és a gyümölcsfélék, gyümölcskészítmények viszonyait. A 2016 végén, reprezentatív mintán végzett kutatás eredményei szerint a gyümölcsök egyértelműen az egészséges étrend főszereplői, ugyanis – a zöldségeket szorosan követve – 4,5 pontot kaptak azon az ötfokú skálán, amelyen a legnagyobb érték a kiegyensúlyozott étrendbe leginkább illeszkedő élelmiszert jelenti. Ha az italokat nézzük, a 100 százalékos gyümölcslevek ugyanekkora, 4,5 pontos eredménnyel vezetik a listát, maguk mögé utasítva minden más folyadékot, még az ásványvizeket is.
A megkérdezett 1019 ember 42 százaléka gondolja úgy, hogy egészségesebben étkezik, mint a hasonló nemű és korú ismerősei. A nagyon szépnek tűnő eredmény a népegészségügyi adatok ismeretében inkább az elvárásoknak megfelelést, mintsem a valóságot igazolja. Ám a részletesebb eredményekből kitűnik, hogy a legtöbben tisztában vannak a gyümölcsök és a gyümölcslevek fontosságával. A saját táplálkozásukat egészségtelenebbnek tartók (7 százalék) szerint elsősorban több gyümölcsöt kellene fogyasztaniuk, hogy étrendjük az egészséges irányba változzon. Közülük amúgy bármely más csoport tagjainál ötször többen válaszolták azt, hogy az ismerőseiknél sokkal kevesebb gyümölcsöt fogyasztanak. A saját bevallásuk szerint átlagosan vagy az átlagnál egészségesebben étkezők pedig több 100 százalékos gyümölcslevet fogyasztanának, hogy még kiegyensúlyozottabbá tegyék étrendjüket.
A 100 százalékos gyümölcslevek vezetik azt a listát is, amin azok az élelmiszerek szerepelnek, amelyeket a megkérdezettek egészségesnek tartanak, de saját bevallásuk szerint a hasonló korú és nemű ismerőseiknél kevesebbet fogyasztanak belőlük. Tízből négyen gondolták ezt magukra érvényesnek, és az alacsonyabb mértékű fogyasztás leggyakoribb okának a magas árat jelölték meg. Ehhez hasonló dilemmát okozott az a kérdés is, amikor a kutatók arra voltak kíváncsiak, mi a fontosabb: egész évben sok gyümölcsöt enni, vagy mindig csak a szezonális termékek közül fogyasztani. A válaszok erősen megoszlottak, 56 százalék szerint egész évben sok gyümölcsöt kell fogyasztani, 41 százalék véleménye viszont az, hogy csak a szezonális termékeket szabad az asztalunkra tenni.
Bár a „napi egy alma az orvost távol tartja” mondás erősen túloz, a táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek szerint nagyon fontos, hogy minden nap fogyasszunk zöldség- és gyümölcsféléket. Az aktuális hazai táplálkozási ajánlás, az Okostányér® szerint legalább négy adag zöldség és gyümölcs ajánlott naponta, amelyből egy adag nyers legyen (egy adagnyi gyümölcs egy közepes almának vagy narancsnak, esetleg egy bögre bogyós gyümölcsnek felel meg).
Antal Emese dietetikus, szociológus, a kutatást végző TÉT Platform szakmai vezetője szerint ehhez viszont folyamatos fogyasztói edukációra van szükség, egészen a gyermekkortól kezdve.
– Már a legkisebbeket is a rendszeres gyümölcsfogyasztásra kell ösztönözni, és tudatosítani bennük a gyümölcsök szerepét, előnyeit az egészséges táplálkozásban. Sokan csak néhány gyümölcsfajtát, például almát vagy éppen banánt esznek, pedig a kínálat széles, a változatosság pedig segíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrend kialakítását. Ezért fontos lenne, ha megfelelő edukációval és az előnyöket kiemelő kommunikációs üzenetekkel ösztönöznénk a gyümölcsfélék gyakoribb és változatosabb fogyasztását – javasolja a szakértő.
