AZ EU tagállamok teljes pálmaolaj-felhasználása 2018-ban 7,6 millió tonna volt. Ennek nagyobb részét biodízelként hasznosítják a tagállamok, az élelmiszeripar megközelítőleg 2,8 tonnát használ fel alapanyagként. Az Európai Bizottság 2023–2030 között fokozatosan kivezeti a pálmaolaj-alapú „biodízelt” az üzemanyagok közül, mondván, hogy azt nem minősíti fenntartható bioüzemanyagnak a kitermelésével járó erdőirtások miatt. Indonézia emiatt peres eljárást indított a WTO-nál.
Globális kérdés – ha nem pálmaolaj, akkor mi?
„Nyugat-Európában és globálisan is egyre nagyobb figyelem irányul a pálmaolajra. Úgy vélem, hogy a piacok ki fogják vezetni ezt az alapanyagot, ugyanis a fogyasztók részéről mind nagyobb a nyomás a kérdésben” – mondta el lapunknak Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédelmi Szövetség munkatársa.
Mind a kereskedelem többsége, mind pedig a döntéshozók másképp vélekednek – lehet, hogy csupán egyelőre. „A növényi olaj termelése és felhasználása globális kérdés. Az egyik legjelentősebb növényi olaj a pálmaolaj, amelynek felhasználása több célterületet is érint, például élelmiszerek, kozmetikumok, gyógyszerek; valamint gépjárműveket hajtó biodízelként is használják. Az EU-ban a pálmaolaj használatának korlátozásával kapcsolatban egyes területeken már történtek lépések, így az Európai Bizottság környezetvédelmi okokból fokozatosan megszünteti a pálmaolaj felhasználását bioüzemanyagként. Élelmiszeripari felhasználása esetében más a helyzet” – írta meg kérdésünkre az Agrárminisztérium. Magyarországon is több élelmiszeripari szereplő alkalmaz pálmaolajat az élelmiszergyártás során.
Az Agrárminisztérium szerint a pálmaolaj nagy részét az élelmiszeripar használja föl, így egykönnyen nem lehet kivezetni a termelésből a technológia, illetve receptúra átfogó megváltoztatása nélkül, mely folyamatok a gyártási költségek növekedését is okoznák. „Ezek az intézkedések olyan hosszú távú elköteleződést jelentenének egy bizonyos alapanyag mellett, amelynek használatával a későbbiekben szintén megmutatkozhatnak a környezeti hatások. Ezek akár nagyobbak, károsabbak is lehetnek a biodiverzitásra” – írják.
Az olajpálma mellett érvelők szerint az a legjobb hozamú növény, helyettesítése napraforgó-, repce- vagy kókuszolajjal legalább tízszeresen nagyobb terület bevonásával lenne megoldható, ami jelentősebb környezeti károkat eredményezne.
A minisztérium állásfoglalása szerint a pálmaolaj élelmiszerekben való alkalmazása elterjedt és általános gyakorlat, mivel a nagy termésátlag révén ez a zsiradék olcsón elérhető, paraméterei alapján technológiailag könnyen kezelhető, semleges ízű és nem tartalmaz transzzsírokat. A pálmaolaj így kiválóan teljesíti az egyes élelmiszerek előállításánál alkalmazott technológiai követelményeket, valamint hatással van a termékek minőségmegőrzésére is. A transzzsírsavak felváltására a pálmaolaj egyértelműen jó alternatívának bizonyult, viszont az alapanyag esetleges helyettesítése más összetevőkkel problémás, kivonása megfontolandó az előállított termékek egyértelmű minőségromlásának kockázata miatt.
Környezetvédelmi szervezetek ugyanakkor azt hangoztatják, hogy a helyi olajosnövények termelése és felhasználása jóval fenntarthatóbb.
Hosszú távon fenntarthatatlan
Annak kapcsán is fellángoltak az alapanyag körüli viták, hogy az amerikai Indiana állambeli University of Purdue tanulmánya kimutatta, hogy a 2004-ben számos vállalat által alapított és világszerte elismert RSPO (Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal Szövetség) négy százalékkal több erdőt irt ki(!), mint a nem fenntarthatóan működő termelők. Állításuk szerint az olajpálma-ültetvények olyan fokú környezeti pusztítással járnak, hogy ha nem változik a helyzet, a délkelet-ázsiai esőerdők néhány évtizeden belül eltűnnek.
A kereskedelmi szereplők többsége és itthon az érintett tárca is elismeri az RSPO-t, ám az Agrárminisztérium összetett választ adott a kérdésben: „A tárca támogatja a fenntartható termelésből származó pálmaolaj használatát, azonban vizsgáljuk a támogatási környezet alakítását a felhasználás fokozatos csökkentése érdekében. Vannak olyan vállalatok, amelyek megtették már az első lépéseket, hogy a környezettudatosság érdekében kiválthassák ezt az összetevőt a termékeikből. A korlátozó hazai szabályozás kialakítása helyett érdemes közvetetten ösztönözni a vállalatokat, hogy az önkéntes vállalást válasszák” – hangzott a minisztérium közlése.
Rengeteg természetvédelmi szervezet kezdetben támogatta, de 15 év után már bírálja az RSPO-t. A Purdue egyetem régóta tanulmányozza a kérdést. „Jelenleg nem tudjuk elképzelni, hogy fenntarthatóan lehessen termeszteni a pálmaolajat, és az RSPO véleményünk szerint nem más, mint zöldre mosás. Szervezetünk és a nemzetközi természetvédelmi szervezetek is amellett lobbiznak, hogy a gyártók hazai előállítású olajakat – repce, napraforgó, szója – használjanak. Ezek a tradicionális olajak ma itthon elsősorban biodízel-üzemanyagként funkcionálnak, ezért eltűntek potenciális alapanyagként, mivel a hozamuk jóval kisebb, mint a pálmaolajé. Azt szeretnénk, ha a magyar kormány is az agroüzemanyag-célú termelés helyett az élelmiszer célú felhasználást és termelést támogatná. Az importált pálmaolaj helyett a hazai olajosnövény-termelést kellene támogatni” – fogalmazott Fidrich Róbert.
Egyelőre kevés a mentes
Fidrich Róbert szerint a pálmaolajmentes termékek száma nő: a gyártók fokozatosan rákényszerülnek a váltásra. A pálmaolajnak nem csupán a kitermelés, hanem a szállítás miatt is magas az ökológiai lábnyoma, és a közhiedelemmel ellentétben nem csupán Ázsiában – elsősorban Indonéziában és Malajziában –, hanem Afrikában és Dél-Amerikában is problémát jelent – Indonézia és Malajzia adja a világ pálmaolaj termelésének 85 százalékát. A két állam gazdaságának olyannyira érdeke az olaj termelése, hogy egyenesen tiltják a pálmaolajmentes termékeket.
Itthon nemrégiben a Tudatos Vásárlók Egyesülete és számos más civil szervezet indított kampányt annak érdekében, hogy a boltok polcain a vásárlók könnyebben megtalálhassák a pálmaolajmentes termékeket.
A SPAR – itthoni úttörőként – bizonyos saját márkás termékeinél egyáltalán nem használ pálmaolajat. Az élelmiszer-áruház többletértéket hordozó saját márkás – SPAR Natur*pur Bio, SPAR Premium, SPAR Vital, SPAR free from és DESPAR – termékei nem tartalmaznak pálmaolajat, s ezt külön logó is jelzi a csomagoláson.
Ezek a márkacsaládok jelenleg közel 300 nemzetközi, illetve hazai fejlesztésű élelmiszert foglalnak magukban. Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője elmondta: ha találkozik a vásárló a megjelölt termékcsaládokon belül olyan áruval a SPAR üzletekben, amelyik pálmaolajat tartalmaz, az azért lehetséges, mert a tavalyi évben legyártott készlet még kifutás alatt áll. A kommunikációs vezető tájékoztatójából az is kiderült, hogy a felsorolt termékcsaládokon kívül is vannak akár S-Budget, akár SPAR saját márka alatt is olyan termékek, amelyekből kivonták a pálmaolajat. Mindkét termékcsaládon belül pálmaolajmentesek lettek például a közelmúltban a csomagolt toast kenyerek. Az Aldi 2019 elejétől saját márkás „Natur Aktiv” biotermékcsaládja teljes mértékben pálmaolajmentes.
A Magyar Édességgyártók Szövetsége ajánlásaiban többek között megfogalmazta, hogy a pálmaolaj felhasználásának nemzeti szintű szabályozása esetén az iparágat a fenntartható pálmaolaj felhasználásának irányába kell terelni általános tiltások helyett az iparág versenyképességének megőrzése érdekében.
A kampányban részt vevő civil szervezetek és a Magyar Természetvédők Egyesületének közös állásfoglalása: A magyar kormány az édesipar által javasolt malajziai „fenntartható pálmaolaj” termelését ösztönző tőkebefektetések helyett támogassa azt, hogy magyar gazdák által termesztett olajosnövényekkel váltsuk ki a pálmaolajat, ezzel aktív szerepet játszva a trópusi esőerdők és egészségünk megőrzésében. Ennek előfeltétele, hogy a hazai termesztésű olajosnövényeinkből (repce, napraforgó stb.) ne „biodízelt” gyártsanak. Ennek érdekében kérik a kormányt, hogy eddigi politikáját gyökeresen megváltoztatva támogassa az uniós „bioüzemanyag” célkitűzések haladéktalan eltörlését.
