A növényi alapú húsimitátumok óriási népszerűségre tettek szert a tudatos táplálkozás elkötelezett hívei között – írja cikkében az EatingWell. Míg régen legfeljebb néhány gumiszerű, tofuból készült kolbászszerűséget vagy rágós műcsirkehús-falatkát lehetett besorolni a kategóriába, mára már Dunát lehet rekeszteni a tényleg valósághű másolatokkal. De vajon a növényi alapú húsalternatívák tényleg egészségesek, vagy csak annak hangzanak?
A tudomány jelenlegi állása szerint a színhúsok az egészséges étrendbe szervesen beilleszthetők. A tengerentúli agrár- és egészségügyi tárcák által közösen publikált, jelenleg érvényes amerikai táplálkozási irányelvek (Dietary Guidelines for Americans) a napi 2000 kalória bevitelére épített (és nem vegán vagy vegetáriánus) diétát folytató felnőttek számára heti 26 uncia (kb. 73,7 dkg) ilyen típusú állati fehérje bevitelét tanácsolják.
Míg ez a mennyiség segíthet megelőzni a tápanyaghiány kialakulását a szervezetükben, és biológiailag hasznosítható fehérjét biztosít a számukra, a hús rendszeresítetten túlzott mértékű fogyasztása akár bizonyos krónikus betegségek, úgy mint például egyes szív- és érrendszeri betegségek vagy a 2-es típusú diabétesz kialakulásához is vezethet.
Feldolgozatlanság fél egészség?
A Public Health Nutrition című folyóiratban 2018-ban publikált adatok szerint kedvező egészségügyi hatásai lehetnek annak, ha a hús egy részét a hüvelyes zöldségekhez és tofuhoz hasonló, egyszerű növényi alapú proteinekkel helyettesítjük. Bizonyított tény, hogy ez az egyszerű „fogás” csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, a diabétesz és bizonyos rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát.
És bár elsőre azt gondolhatnánk, hogy a húskészítmények kiváltása növényi alapú húsimitátumokkal ugyanilyen előnyökkel járhat, bizonyos adatok arra utalnak, hogy ez nem mindig van így.
Egy, a Nutrients folyóiratban 2021-ben közzétett tanulmány szerint a növényi alapú húsmásolatok megjelenése előtt mindazok, akik kevesebb hús és több növényi alapú fehérjeforrás fogyasztása mellett döntöttek, főleg egyetlen összetevőből álló élelmiszereket -- úgy mint például tofut, lencsét és csonthéjas terméseket – választottak, és az ezeket tartalmazó fogásokat minimális olaj és só felhasználásával készítették el.
Ezzel szemben a növényi alapú kolbász-, húspogácsa- és csirkefalatka-másolatok gyakran jelentős mennyiségű sót és egyéb olyan összetevőt tartalmaznak, amelyek semmilyen táplálkozástani előnnyel nem járnak. A cikk adatai szerint az erősen feldolgozott (ultra-processed) növényi alapú húsimitátumok gyakori fogyasztása potenciálisan magasabb kalória-, zsír- és sóbevitelhez vezethet.
Amikor a 2021-es tanulmány összehasonlította, hogy a tradicionális mindenevő (húsevő), a hagyományos növényi alapú fehérjékre (például babra és dióra) építő flexitáriánus/vegetáriánus, valamint a növényi alapú húsalternatívákra (például „műszalonnára”) épülő flexitáriánus/vegetáriánus étrend követői milyen tápanyagokat visznek be a szervezetükbe, az eredmények érdekes tanulságokkal szolgáltak.
Többlet és hiány
Az adatok például azt mutatták, hogy a húsimitátumon élő vizsgálati alanyok az ajánlott napi mennyiségnél kevesebb kalciumot, káliumot, magnéziumot, cinket és B12-vitamint, illetve több cukrot, nátriumot és telített zsírt fogyasztottak.
Ellentétben azokkal, akik a húst növényi alapú másolatokkal helyettesítették, az egyszerű növényi alapú fehérjeforrásokkal (feldolgozatlan babbal, hüvelyesekkel és diófélékkel) élő vizsgálati alanyok hiány nélkül kielégítették napi mikrotápanyag-szükségletüket.
Összességében tehát míg a proteinbevitel az összes diétás csoport esetében hasonló volt, a többi tápanyag terén változatosabb kép rajzolódott ki, és az eredmények nem azt támasztották alá, hogy a növényi alapú húsmásolatokat választó fogyasztók jelentősebb egészségügyi előnyökhöz jutnának.
Bár az elfogyasztott hús mennyiségének csökkentése és az egyszerű növényi alapú fehérjék bevitelének fokozása köztudottan egészségügyi előnyökkel járhat, jó eséllyel más lesz a helyzet, ha az utóbbiakat növényi alapú húsalternatívákra cseréljük.
Sok ilyen termék kalóriákban és proteinben semmivel sem szegényebb az állati eredetű fehérjéknél. Kalcium-, kálium-, magnézium-, cink- és B12-vitamin-tartalmuk ráadásul alacsonyabb is lehet, és több nátriumot, illetve zsírt tartalmazhatnak, vagyis ezek az élelmiszerek hosszú távon vélhetőleg nem mindig jelentenek egészségesebb opciót.
Forrás: EatingWell
Fordította: Zamaróczy Ádám
