Becsült olvasási idő: 3 perc
Továbbra is jó üzlet az ásványvíz

Egy átlagos vásárló háztartás évente mintegy 330 liter, azaz havi mintegy 30 liter ásványvizet visz haza. Egyre nő a hozzáadott értéket tartalmazó termékek piaci szerepe: hódítanak az ízesített vizek és a vásárlók visszapártolni látszanak a gyártói márkákhoz. 

Hazánkban a csapvíz és a hagyományos szódavíz mellett egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert a különféle ásványvizek. 1989 és 2012 között 29-ről 87 százalékra nőtt az ásványvizek kedveltsége Magyarországon, vagyis ilyen arányt képviselnek azok, akik saját bevallásuk szerint különösen szívesen fogyasztanak ásványvizet. Míg 1989-ben hetente több, mint egyszer (gyakoriság: 1,4), 2005-ben hetente már közel négy alkalommal (gyakoriság: 3,7), addig 2012-ben ennél is gyakrabban fogyasztott a lakosság ásványvizet (gyakoriság: 4,3).

A szódavíz népszerűsége ezzel szemben a rendszerváltás körül mért 60 százalék után 2012-ben hasonló arányú – 57 százalékos – kedveltségnek örvend, fogyasztási gyakorisága ellenben egyre csökken a GfK Étkezési szokások felmérés adatai szerint.

Az egyes kereskedelmi csatornákban ásványvizet vásárló háztartások aránya (az összes magyar háztartás százalékában)

 

2011

2012

Kategória összesen

89

90

Hipermarket

48

43

Szupermarket

51

49

Diszkont

53

56

Lánchoz tartozó kisbolt

29

28

Független kisbolt

15

13

Forrás: Háztartáspanel, GfK Hungária

A GfK napi fogyasztási cikk vásárlásokat nyomon követő Háztartáspanelének adatai szerint a 2011. évi csekély mennyiségi visszaesést követően 2012-ben ismét növekedett az ásványvíz-értékesítés: mennyiségben 1,3 százalékkal, értékben viszont közel 8 százalékkal vásároltak többet a háztartások. Ennek oka pedig nem csupán az infláció. A forgalomból egyre nagyobb arányt képviselnek az olyan értéknövelt termékek, mint az ízesített vizek és a gyártói márkák súlya is növekedett a kereskedelmi láncok termékeivel szemben. Egyúttal emelkedett a viszonylag magasabb árszinttel jellemezhető – független és lánchoz tartozó – kisboltok szerepe az értékesítésben, miközben a hipermarketek piacrésze csökkent, a szupermarketeké és a diszkontláncoké pedig stagnált.

Az ásványvizek vásárlói köre meglehetősen tág – éves szinten tízből kilenc magyar háztartás vásárol a kategóriából –, és azon kevés kategória közé tartozik, amelynek vásárlói köre nem szűkült, sőt bár nagyon kis mértékben, de bővülni is tudott. Ugyanakkor megállapítható, hogy a háztartások jellemzően egyre kevesebb csatornában vásárolják meg a számukra szükséges ásványvizet.
Az egyes kereskedelmi csatornákban ásványvizet vásárló háztartások aránya (az összes magyar háztartás százalékában).

Az ízesített ásványvizek esetében a legdinamikusabb a fejlődés és bár a teljes kategória forgalmának mennyiségben csak 5, értékben viszont közel 10 százalékát adja, közel 20 százalékos növekedést produkált 2012-ben. Különösen jelentős az ízesített vizek vásárlókörének bővülése: évente mintegy 5 százalékponttal gyarapodva 2012-ben már meghaladta a 30 százalékot.

Az egyes kereskedelmi csatornák részesedése a mennyiségben mért forgalomból az ásványvíz piacon (adatok százalékban)

 

2011

2012

Hipermarket

30

29

Szupermarket

16

16

Diszkont

36

36

Lánchoz tartozó kisbolt

11

12

Független kisbolt

4

4

Egyéb csatornák

3

3

Forrás: Háztartáspanel, GfK Hungária

Egy átlagos vásárló háztartásban közel 330 liter ásványvíz fogy el az év során, ami azt jelenti, hogy havonta közel 30 liter kerül a kosarakba. A beszerzés mérete erősen függ a beszerzési hely típusától: hipermarketekben, diszkontokban, illetve C&C üzletekben átlagosan nagyobb mennyiséget vásárolnak, mint más csatornákban. A diszkontláncok is igen erős pozíciót vívtak ki ezen a piacon, hiszen a teljes értékesített mennyiség több mint egyharmada itt fogy. A csatorna értékbeli részesedése persze alacsonyabb amiatt, hogy kedvezőbb árakon kínálja a terméket.