A Magyar Élelmiszerkönyv folyamatosan frissülő, megújuló szabályai garantálják, hogy az előírásokat betartva és megfelelő szakértelemmel elkészítve, jó minőségű termékek készülhessenek.

Az éppen nagykorúvá váló (immár 18 éves múltra visszatekintő) Magyar Élelmiszerkönyv az egyes élelmiszerekre, illetve az élelmiszer-összetevők egyes csoportjaira vonatkozó minőségi, jelölési és élelmiszer-biztonsági előírások gyűjteménye. Ezen szabályokat folyamatosan felülvizsgáljuk, módosítjuk – mondta el Zsigó Róbert.

Húskészítmények szabályozása

Így került sor pár hónappal ezelőtt a húskészítményekről és egyes előkészített húsokról szóló szabályok módosítására, s most, legfrissebben a kenyerek és pékáruk szabályainak változtatására.

Annak érdekében, hogy a húskészítmények és előkészített húsok a fogyasztók által elvárt jó minőségben készüljenek, pontosítani kellett az idevonatkozó előírásokat.

A Magyar Élelmiszerkönyv módosítása ennek szellemében készült. Hatályba lépésével a Magyarországon hagyományosan előállított és ismert hústermékek jobb minőségben készülhetnek és a fogyasztók a termékek beltartalmáról is részletesebb tájékoztatást kapnak.

Az új szabályozás meghatároz néhány fontos fogalmat:

− hogy mi tekinthető húsnak, és mi nem,
− néhány termékcsoport esetén előírja, hogy legalább hány százalékban kell húst tartalmaznia,
− vagy például, hogy a májas termékek hány százalékát kell máj felhasználásával készíteni.

A felvágottaknak minimum 50 százalék húst kell tartalmaznia. A párizsi és virsli elvárt legalacsonyabb hústartalma 40%-ról 51%-ra emelkedett.

Kenyér és pékáru szabályozása

A kor követelményeinek megfelelően nagyon fontos az élelmiszerek minősége és a fogyasztók korrekt tájékoztatása.

A Földművelésügyi Minisztérium ezúttal a jobb minőségű kenyerek és a pékáruk készítése érdekében (és azért, hogy a vásárlók asztalára minél több jó minőségű termék kerüljön) változtatott az Élelmiszerkönyv idevonatkozó szabályain.

Elmondhatjuk, hogy a kenyér a legalapvetőbb és a legnépszerűbb élelmiszereink egyike. A magyar háztartások kenyérvásárlási szempontjai is folyamatosan változnak, amelyben egyre nagyobb szerepet kap az egészségtudatosság.

A fehér kenyér mellett egyre többször kerül az asztalra barna, magvas és teljes kiőrlésű kenyér is. Bár a fogyasztás fokozatosan csökken, ennek ellenére a kenyér még mindig a leggyakrabban fogyasztott hat élelmiszer egyike.
A mostani változás garantálja, hogy az előírásban rögzített összetevők felhasználásával és a megfelelő szakértelemmel, technológiával elkészített kenyerek és pékáruk magas minőségi követelményeknek feleljenek meg.
Új termékleírásokkal, és a korábbiak pontosításával módosulnak a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai.

Például a lisztkeverékből készített kenyereknél meghatároztuk a keveréket képező lisztek pontos arányát:

− a rozskenyér 60%-ának rozslisztnek, 40%-ának búzalisztnek kell lennie,
− a rozsos kenyér esetében a rozsliszt aránya 30%, míg a búzaőrlemény 70%.

A rendelet számos új kenyérfajtát szabályoz. Gazdagodott a leírás, amelyek rögzítik az összetételt, érzékszervi tulajdonságokat, a megjelenést, a kémiai paramétereket. Ezek az új termékek az egészséges táplálkozás igényeinek megfelelő összetételű termékek. Ilyenek: a graham kenyér, teljes kiőrlésű kenyér, tönkölybúza kenyér, kukoricás kenyér, búzakenyér, rozsos kenyér, rozskenyér.

A korszerű táplálkozástudomány eredményei alátámasztják a magas rosttartalmú és alacsony sótartalmú termékek szükségességét és jelentőségét.

A kenyér és pékáruk lehetséges összetevői közé bekerültek az álgabonák (a hajdina és az amaránt) mely alapanyagok egyre fontosabb részét képezik az egészségtudatos vásárlók étrendjének a magas vitamin, fehérje, rosttartalma és gluténmentessége miatt.

A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság nagy gondot fordított arra, hogy a szabályozott termékek ne csak egészségesek, hanem minél ízletesebbek is legyenek. Ezért a rendelet-tervezet véglegesítését próbasütés előzte meg, és az érzékszervi bírálat után rögzítették a „nyerő” összetételt.

A Magyar Élelmiszerkönyv emeltszintű szabályozása rögzíti a kézmíves élelmiszerek jellemzőit, ezen belül pedig a kézműves sütőipari termékek jellemzőit is. Ez alapján akár hagyományos módon, liszt, víz, kovász és só hozzáadásával is készülhet minőségi péktermék. Ezzel válik teljessé a sütőipari termékek szabályozása.

Az Élelmiszerkönyv tervezett módosítása biztosítja, hogy a kenyerek és pékáruk jó minőségben álljanak a vásárlók rendelkezésére. A kenyerek és pékáruk előállításának újraszabályozásával a Földművelésügyi Minisztérium támogatja ezen termékek elterjedését, egyben a gyenge minőségű termékek visszaszorítását.
A legbiztosabb iránytű azonban a vásárló ízlése. Ha a jobb minőségű termékeket keressük és vesszük meg a boltokban és a piacokon, a gyártók is azokat fogják gyártani.