Mennyire elégedett a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) az e-útdíj kompenzációjáról szóló megállapodással?
Ne beszéljünk kompenzációról, ez sem mértékében, sem tartalmában nem kompenzáció, hanem egy versenyképesség javító intézkedéscsomag, amelyben olyan versenyhátrányokat próbáltunk csökkenteni, amelyek miatt a magyar fuvarozók hátrányban voltak a környező országokban működő kollégáikkal szemben. Egyrészt sikerült elérni, hogy a légrugós járművek gépjármű adója lecsökkenhet az EU-s szintre, amelyet a környező országok fuvarozói már évek óta fizettek. Szemléltetésképpen: egy átlagos kamion ma Magyarországon évente 300 ezer forint gépjárműadót fizet, ez csökken 200 ezer forintra, és ez az összeg, ami megfelel annak, amit egy szlovák kamionos fizet gépjárműadó címszó alatt.
A másik versenyhátrány, hogy a környező országok fuvarozói egyáltalán nem fizetnek iparűzési adót, ezután Magyarországon az útdíjakra fordított költségek 7,5%-át levonhatják a fuvarozók. Ez nem azt jelenti, hogy az ebből fakadó versenyhátrány megszűnik, csupán csökken.
A megállapodásnak egyetlen olyan eleme van, amelyről elmondható, hogy versenyképesség javító, és nem versenyhátrány csökkentő jellegű. Ebben a kormányzat arra vállal kötelezettséget, hogy július 1-jéig kidolgoznak egy olyan kedvező kedvezményes forgóeszköz konstrukciót, amely lehetővé teszi, hogy a fuvarozók ezt a megnövekedett költséget tudják előfinanszírozni. Nem kétséges, hogy az útdíj-emelést a fuvarozóknak be kell majd építeniük a fuvardíjba. Ám munkájuk ellenértékét jó esetben 15, rosszabb és még rosszabb esetben 30, 60 vagy akár 90 nap után kapják meg – a legrosszabb forgatókönyv szerint pedig soha nem érkezik meg az összeg. Vagyis a magyar fuvarozók kényszerítve vannak az előfinanszírozásra. A fuvarozás világában rengeteg a mikro-, a kis- és középvállalkozás, akik nem rendelkeznek a szükséges forgóeszközzel. Ezért kellett kérnünk a kormánytól egy olyan forgóeszköz hitelt, amellyel ezek a vállalkozások el tudják kezdeni a munkát az új díjrendszerrel.
A fuvarozók közül kiket érint legérzékenyebben az e-útdíj bevezetése?
A belföldi fuvarozást végző mikro- és kisvállalkozásokat sújtja leginkább az új díj. Ennek egyik oka, hogy az elmúlt években – a piaci környezet változása miatt – a megrendelések száma és az árufuvarozási teljesítmények a belföldi fuvarozóknál visszaestek. Ez a külföldön is dolgozó fuvarozóinkról nem mondható el, ők tudták növelni a teljesítményüket, de sajnos belföldön, a kereskedelem igényeivel arányosan csökkent a megbízások száma, így egyre nehezebb az indokolt költségeket áthárítani a megbízóra. A belföldi fuvarozók futásteljesítményének minden kilométerét érinti az útdíj, vagyis minden díjköteles lesz. A nemzetközi szállítóknak is általában minden kilométere díjköteles, de ezeknek a fuvarozóknak döntő többsége hozzászokott ahhoz, hogy a környező országok útjain is fizetni kell, vagyis számukra költségnövekedésként csak a magyarországi szakaszok jelentkeznek. A harmadik ok, hogy a belföldi fuvarozó mikro- és kisvállalkozásoknak a legkisebb az érdekérvényesítő képessége a megbízókkal szemben, ők tudnak legnehezebben tárgyalni a fuvardíjak mértékről, márpedig nekik is át kell hárítani a megbízókra a költségnövekedést, különben könyörtelenül tönkremennek. A negyedik ok, amiért őket tartom a leginkább sebezhetőnek, az a tőkeerő hiánya. Ők azok, akik felélték már a vállalkozásukban és sokszor a magánvagyonukban rejlő minden tartalékot, gyakorlatilag nincs forgóeszközük az átmeneti problémák finanszírozására. Ezért is kértük a forgóeszköz hitelt, mert ennél a fuvarozói csoportnál könnyen előfordulhat, hogy egy hatósági büntetés, egy nem várt műszaki hiba vagy egy baleset gyakorlatilag a vállalkozás azonnali válságát okozhatja.
A fuvarozók mekkora hányada sorolható ebbe a veszélyeztetett csoportba?
16 ezer fuvarozó vállalkozás van ma Magyarországon, amely körülbelül 70 ezer járművet üzemeltet. Emellett 150 ezer körülire tenném azon járművek számát, akik mint saját számlás szállítók fognak útdíjat fizetni. Én csak a tagjainkról tudok nyilatkozni, a 16 ezer fuvarozó vállalkozásból mintegy 8 ezer rendelkezik olyan jogosítvánnyal, amellyel nemzetközi fuvarozást is végezhet. Ez jármű darabszámra vetítve kicsit más: a járművek durván kétharmada lépheti át a határt. Más oldalról: a 16 ezer vállalkozásnak mintegy fele működik egyéni vállalkozói formában, és általában ők – a belföldre szállító egyéni vállalkozások ezrei kerülhetnek leginkább kritikus helyzetbe.
Egyesületük jelenleg aktív országjárást folytat. Mi a roadshow célja?
Mivel a fuvarozóknak senki más nem adott hivatalos tájékoztatást, ezért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve megszerveztünk egy tájékoztató rendezvénysorozatot, amelyben az Állami Autópálya Kezelő illetékesei tájékoztatást adnak, hogy milyen rendszer fog működni Magyarországon. Másrészt felkértük az I-Cell Kft. képviselőit, akik a használatarányos útdíj bevezetésével kapcsolatos rendszer kivitelezői, hogy adjanak tájékoztatást. Emellett próbálunk a fuvarozóknak ötleteket, tanácsokat adni, mit kell tenniük ebben a szituációban.
Milyen jellegű tanácsokat adnak a fuvarozóknak?
A legfontosabb, amit el szoktunk mondani a vállalkozásoknak – egy a bécsi egyetem, illetve a BME által készített tanulmány megállapításaival egybehangzóan –, hogy egyetlen lehetősége van minden vállalkozásnak, maradéktalanul áthárítani a megbízókra ezt a többletköltséget, mert aki ezt nem teszi meg, az könyörtelenül tönkre fog menni. Ezen kívül vannak olyan szakmai jellegű tanácsaink, amelyek meghaladják ennek a cikknek a kereteit. Ilyenek például többek között a fedélzeti eszközökkel, a fuvarlevelek vezetésével kapcsolatos tudnivalók.
Vajon át lehet-e hárítani ezeket a költségeket a megbízókra?
Én inkább úgy fogalmaznék: át kell hárítani, a fuvarozó ugyanis nem tudja lenyelni ezt a többletköltséget. Mondok egy példát: egy fuvarozó számára ez az útdíj pontosan olyan mértékű költségnövekedést jelent, mintha a gázolaj árát a duplájára emelnék. Amennyiben ez utóbbi történne, mindenki számára világos lenne, hogy meg kell emelni a fuvardíjakat. Itt pontosan ugyanilyen arányról van szó.
