A gyönyörű, balatonfüredi Anna Grand Hotel idén is megtelt az FMCG-szektor „krémjével”. A nagy érdeklődés bebizonyította, hogy a spájzunkban toporgó új világ kihívásait még ha csak nyomokban is, de bizony az egész szakma érzékeli emiatt mindenki kíváncsian várta a szakértők prognózisait és a várható jövőbeli trendek alapján a kitörési pontokat.
Több részes beszámolónkban végigvesszük a legfontosabb üzeneteket, hogy azok se maradjanak le a jövőről, akik most nem tudtak részt venni az eseményen. Elsőként a konferencia témájának apropójául szolgáló GfK-s kutatást mutatjuk be.
Az új fogyasztási modell
A kevesebb több – ez a közösségi társadalom új fogyasztási modellje, amely a versenyalapú kapitalizmus átalakulását irányozza elő. Az anyagiakra törekvő fogyasztás átalakul egyfajta értékteremtő, emberközpontú gazdasággá, amelynek a verzémotívuma az eredménycentrikusság helyett az élményközpontúság – mondta Dr. Lantos Zoltán, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója. Angolszász vizsgálatokban már használják a Gross National Happiness - magyarra nemzeti összboldogságként fordítható - fogalmát, amely fogalom olyannyire érzékelhető, hogy a Harvard Business Review egyik idei címlapjára is kitette a boldogság értékét firtató cikkét.
Újfajta értékmérő alakult ki, ez a „like”, amely a már említett élményhalmozás veleárója: sokan azért osztják meg élményeiket, hogy minél több lájkot kaphassanak. A digitális világ ezen a nyomvonalon teljesen megváltoztatja az életünket, hiszen legnagyobb vívmánya épp az, hogy élményeket tudunk egy kattintásra megosztani.
Érzelmek gazdasága
Mindezek miatt beszél Philip Kotler marketingszakember is egy formálódó érzelemgazdaságtanról, amelynek középpontjában az élmény, a megélés-átélés szerepel. Ezzel harmonizál a buddhista közgazdaságtannak is nevezett, világszinten megjelenő takarékosság elve, kiegészítve az „együnk lassan” (slow food) attitűddel, ugyanis a megfontolt, visszafogott evés (fogyasztás) nemcsak az egyén szintjén eredményes, hanem a föld erőforrásainak felhasználása tekintetében is.
A vállalatok életében már most is nagyon erősen körvonalazódik a hibrid értéklánc jelensége, amely azt jelenti, hogy minél közösségibb egy vállalat, annál elfogadottabb a fogyasztók körében. A valóban közösségi vállalat ugyanis megpróbálja a leszakadókhoz is eljuttatni a javakat és szolgáltatásokat. Tíz év múlva az erre nem építő üzleti modellek nem lesznek elfogadottak – hangsúlyozta Dr. Lantos Zoltán.
Mit akarnak a kulturális kreatívok?
A lakossági gondolkodás és viselkedésről szólva, már jelen van az úgynevezett kulturális kreatívok tömege (világszerte 200 millió ember), akik ebben az új társadalmi rendszerben kezdenek gondolkodni. Ennek jelei Magyarországon is mutatkoznak, elég, ha a helyi pénzek, a közösségi vásárlás, és az egészségtudatos, közösségi termelés terjedését nézzük. S hogy miért kell ezzel az egyre markánsabban megjelenő „tömeggel” foglalkozni? Azért, mert ez a célcsoport másképpen fogyaszt. Az egészség ugyanis talán még soha nem látott módon felértékelődik. Ez üzenet lehet az élelmiszeriparnak is: a funkcionális termékek egyfajta piaci robbanás előtt állnak. Már most is 46%-os piaci részesedés növekedés figyelhető meg ezen a piacon egy év alatt, tíz év távlatában pedig elmondható, hogy a lakosság kétharmada fog valószínűsíthetően funkcionális élelmiszert fogyasztani.
Összegezve az elhangzottakat: ma a legnagyobb kihívás minden profitorientált vállalkozás számára az, hogy a pénz és profitközpontúság kezd átfordulni az élményközpontú fogyasztásba. „Szépen lassan lebontjuk a meglévő rendszereket, amelyeket a közösségi hálózatokon keresztül újítunk meg” – hangsúlyozta a kutató.
Köszönjük előadóinknak a színvonalas előadásokat, a szponzoroknak a támogatást, és nem utolsósorban a résztvevőknek a kitartó figyelmet és érdeklődést! Továbbá köszönjük a csodálatos Anna Grand Hotelnek, hogy emelték a 20 éves jubileumát ünneplő Élelmiszer szaklap rendezvényének fényét!
