Idén januárban indult el az Országos Meteorológiai Szolgálat KlimAdat projektje, amelynek keretében átadták a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által üzemeltetett országos jégkármérséklő-rendszerhez (OJR, kamarai nevén: JÉGER) kapcsolódó Apollo nevű szuperszámítógépet. Akkor az is elhangzott, hogy a tökéletes működéshez további informatikai fejlesztések kellenek.
A szavakat tettek követték, így a projekten belül következő lépésként augusztus 10-én az OMSZ székhelyén átadták az OJR meteorológiai kiszolgálásához szükséges – és az Apollo újabb bővítését és fejlesztését is jelentő – informatikai rendszert. Radics Kornélia, az OMSZ elnöke megjegyezte a 709 milliós KEHOP-keretből (Környezeti és Energiahatékonysági Program) minderre 300 millió forintot fordítottak. Mint mondta, így már lehetővé válik, hogy a meteorológiai mérések felhasználásával Közép-Kelet-Európában is egyedülálló pontossággal számszerű időjárás-előrejelzéseket készítsen a szolgáltat. Hozzátette, a KlimAdat keretében a jégeső (mint szélsőséges időjárási jelenség) magyarországi előfordulására vonatkozó meteorológiai modell fejlesztése és futtatása valósul meg.
Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) környezetügyekért felelős államtitkára köszöntőbeszédében hangsúlyozta, hogy a kormány prioritásként kezelve az éghajlatváltozást döntött az országos jégkármérséklő-rendszer létrehozásáról, amelynek kialakításával a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát bízta meg. Hozzátette, hogy a beszerzett szuperszámítógép teljesítménye ötszöröse a korábbinak, és nemcsak az OJR-t szolgálja ki, hanem tovább javítja majd a meteorológiai előrejelzések biztonságát és gyorsaságát is. Rácz András hozzátette, az OMSZ-nek négy radarállomásból álló országos radarhálózata van, a kormány döntése szerint idén egy ötödik radarállomást is telepítenek. Ennek eredményeként a magyar állami meteorológiának teljes országos lefedettsége lesz.
Az OJR hivatalosan 2018. május 1-től működik, azóta nyújt hozzá az OMSZ meteorológiai támogatást – ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szolgálat előrejelzése és adatai alapján kell vagy nem kell üzembe helyezni az ezüst-jodidot a felhőkbe juttató automata és a manuális talajgenerátorokat.
– A rendszer elsősorban a hazai gazdálkodók, másodsorban pedig Magyarország teljes lakossága számára már most bizonyította hasznosságát – jegyezte meg az eseményen Darabos Tamás, a NAK főigazgatója. – A kimutatások szerint az elmúlt 30 év legzivatarosabb május-július közötti időszakának vagyunk elszenvedői. Egy átlagos májusi hónapban 5-7 napon mutatkozik zivatartevékenység, idén ez 27 nap volt. Júniusban és júliusban is hasonlóan szélsőséges időjárás volt jellemző 26-26 zivataros nappal. Májusban tehát a 31 napból 27 olyan nap volt, amikor be kellett kapcsoltatni a generátorokat, előfordult, hogy naponta több alkalommal. Volt olyan nap, amikor az ország nagy részén szinte 24 órán keresztül működtek. Májusban összességében országosan 267 órán keresztül működtek, ez a hónap 744 órájára vetítve 36 százalékot jelent. Az időjárási körülmények miatt június és július hónapokban is hasonlóan magas volt a generátorok működtetési aránya.
A főigazgató hozzátette, a rendszer használata ellenére csak az ország néhány pontján hullott jégeső.
– Érdemes megemlíteni azt a június 8-i esetet, amikor Szlovéniában almanagyságú jég esett, és a szó szoros értelmében átlyukasztotta az autókat. A határ innenső oldalán, Zala megyében is volt jégeső, de a jégszemek mérete és az okozott kár nagysága össze sem hasonlítható a Szlovéniában tapasztaltakkal. Június 15-én ugyanez a helyzet állt elő: Kárpátalját hatalmas jégverés érte, de hazánk északkeleti határszélein sokkal kisebb jégszemek hullottak. Azt, hogy egyébként hány helyen nem esett a jég a védekezés hatására, nem tudjuk bizonyítani.
A rendszer hatékonyságát csak néhány év múlva lehet értékelni, amikor összehasonlítóak lesznek az éves jégkáradatok. Darabos Tamás szerint azonban már most megállapítható, hogy a rendkívüli időjárás ellenére június közepéig az összes mezőgazdasági kárbejelentésen belül éves szinten harmadával csökkent a jégkár aránya. Így vélhetően már az első másfél hónapban jelentős mértékű kárt sikerült a rendszerrel elhárítani.
– A példákból is látszik, hogy a rendszer létjogosultságához nem férhet kétség, az nap, mint nap beváltja a hozzá fűzött reményeket, hiszen a mezőgazdasági értékek mellett megvédi például a lakóházakat, a gépkocsikat és a házi kiskertek növényeit is – mondta. – Ugyanakkor a létező technológiák egyikével sem lehet teljes mértékben kiküszöbölni a jégesőt. A kamara által kiépített módszerrel azonban garantálható, hogy a jégszemcsék mérete kisebb lesz, mint amik a rendszer használata nélkül hullanának le.
Darabos Tamás hozzáfűzte, a most átadott informatikai fejlesztéssel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jégkármérséklő-rendszere a korábbiaknál is pontosabb és hatékonyabb működésre lesz képes.
– A jégeső mérséklése közös munka eredménye: az OMSZ által szolgáltatott adatok és a generátorkezelők szakértő munkájának összességeként tekinthetünk a jégesőre megelőzhető eseményként.
