Ezen belül az állati eredetű termékek együttes fogyasztása 1 százalékkal mérséklődött; a növényi termékek közül 3-4 százalékkal csökkent a cereáliák, a cukor és a burgonya, 7 százalékot meghaladó mértékben esett vissza a zöldségfélék és gyümölcsök fogyasztása. A korábbi évekhez hasonlóan kissé nőtt a halfogyasztás; zsiradékokból és az egyéb növényi eredetű termékekből pedig ugyanakkora mértékű volt. 2007-ben az előző öt év átlagához képest tejből és halból egy főre vetítve 7-12 százalékkal több, tojásból, burgonyából, zöldségfélékből és gyümölcsből 5-9 százalékkal kevesebb fogyott. A zsiradékfogyasztás mennyisége gyakorlatilag megegyezett 2002-2006 átlagával
Az egy főre jutó hazai húsfogyasztás 2007-ben 63 kg volt, közel azonos a két évvel korábbi mennyiséggel, viszont 4 százalékkal kevesebb a 2006. évinél. Az egy főre jutó baromfihús-fogyasztás 2007-ben 29 kg volt. A baromfihús fogyasztói ára éves viszonylatban 17 százalékkal emelkedett, miközben a sertéshúsé 1 százalékkal csökkent.
A sertéshúsfogyasztás 2007-ben (28 kg/fő) az előző két év enyhe növekedését követően nem változott. Az Európai Unióban továbbra is rendkívül alacsonynak számító hazai marhahúsfogyasztás 2007-ben egy főre vetítve 3,3 kg volt. Részesedése az összes húsfogyasztásból 2003 óta 5 százalék körül állandósult.
Az egy főre jutó halfogyasztás 2007-re 3,8 kg-ra emelkedett; több mint 10 százalékkal volt magasabb 2002-2006 átlagánál. A hazai édesvízihal-termelés egy év alatt 3 százalékkal bővült, a fogyasztásnak mintegy felét kitevő import 2 százalékkal mérséklődött. A hús- és halfogyasztás együttesen - súlyban számolva - változatlanul az összes élelmiszer-fogyasztás egytizedét adja.
Az egy főre jutó tojásfogyasztás (270 darab, illetve 15,4 kg) 2007-ben éves viszonylatban alig érzékelhetően mérséklődött (1,3 százalékkal), és 5,5 százalékkal maradt el az előző öt év fogyasztásának átlagos mennyiségétől.
Az élelmiszer-fogyasztás negyedét kitevő tej- és tejtermékfogyasztás (163,5 kg/fő) 2006-hoz képest gyakorlatilag nem változott, ugyanakkor jelentősen (7 százalékkal) túllépte az előző öt év átlagát.
Az egy főre jutó összes zsiradékfogyasztás 2006-hoz és a megelőző öt év átlagához képest is változatlannak tekinthető. Ezen belül éves viszonylatban sem az állati (16 kg/fő), sem a növényi zsiradékok (21,5 kg/fő) fogyasztásában nem történt lényeges elmozdulás. Az állati zsiradékok több mint 80 százalékát kitevő sertészsírból (13 kg/fő) és vajból (1 kg/fő) a 2006. évi szinten maradt a fogyasztás, a baromfizsíré kissé növekedett (1,8 kg/fő). A vizsgált időszakban az étolajfogyasztás (14 kg/fő) 3 százalékos bővülését ellensúlyozta a margarin fogyasztásának (7,4 kg/fő) egy főre jutó 0,5 kg-os csökkenése.



Az egy főre jutó burgonyafogyasztás 60 kg volt. A magyar fogyasztás mértéke egynegyedével marad el az Európai Unió átlagától. A kereslet alakulását befolyásolta, hogy a burgonya fogyasztói ára a 2006. évi 73 százalékos emelkedés után 2007-ben tovább nőtt: 45 százalékkal. A burgonyatermés gyakorlatilag megegyezett az előző évivel, a friss és feldolgozott burgonya importja 1,5 százalékkal mérséklődött.
A cukor- és mézfogyasztás folyamatosan csökken. Cukorfogyasztásunk 2007-ben fejenként 1 kg-mal, 31 kg-ra mérséklődött. Ez a mennyiség ugyanannyi, mint 2005-ben volt, de 4 százalékkal elmarad 2002-2006 átlagától. A cukortermelés egy év alatt - közel 40 százalékkal - 226 ezer tonnára esett vissza, ami már nem fedezi a hazai cukorfogyasztást.
Az összes élelmiszer-fogyasztás 30 százalékát képező egy főre jutó zöldség-és gyümölcsfogyasztás 2007-ben 194 kg-ot tett ki; ez közel 8 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest, és 5 százalékkal alacsonyabb a megelőző öt év átlagánál. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás 60 százalékát képviselték a zöldségfélék (117,6 kg), 40 százalékát a gyümölcsök (76,5 kg).
A hazai gyümölcstermés 2007-ben rendkívül gyenge volt, az egyébként kiemelkedő 2006. évi betakarítás 42 százalékára esett vissza. A hazánkban is termeszthető gyümölcsök importja háromszorosára, a déligyümölcsöké közel 10 százalékkal nőtt. A déligyümölcsök fogyasztásának aránya a 2006. évi 18 százalékról 23 százalékra emelkedett. A 2007-ben elfogyasztott összes gyümölcs közel 40 százaléka származott importból.
2007-ben a zöldségtermelés gyakorlatilag megegyezett az előző évivel, az export 15 százalékkal bővült, miközben a behozatal 10 százalékkal csökkent. A zöldségfogyasztás egy év alatt 2 százalékkal mérséklődött.
Az egy főre jutó szeszesital-fogyasztás 2007-ben 11,2 abszolút literről1 10,7 literre csökkent. Ezen belül az egy főre jutó borfogyasztás (28,5 l) 5 literrel visszaesett, a sörfogyasztás (77,8 l) 3,6 literrel emelkedett. Az égetettszeszesital-fogyasztás 3,6 abszolút literről 3,5 literre csökkent egy év alatt.
Az egy főre jutó borfogyasztás 2007-ben a korábbi évekkel ellentétben nem érte el a 30 litert. A fogyasztás mennyiségi csökkenését ellensúlyozza viszont a minőségi borok arányának növekedése (60 százalék). A bortermelés 2007-ben enyhén (2,5 százalékkal) emelkedett az egyébként alacsonynak számító egy évvel korábbi mennyiséghez képest. A borexport közel 10 százalékkal csökkent, szemben a jelentősen növekvő behozatallal; és míg 2004-ben az elfogyasztott borok mindössze 2 százaléka származott importból, addig 2007-re ez az érték a fogyasztás tizedére nőtt.
Az egy főre jutó sörfogyasztás éves viszonylatban (5 százalékkal) 77,8 literre emelkedett. A sörtermelés növekedési üteme megegyezett a fogyasztáséval, miközben az elfogyasztott sör közel tizedét kitevő import az előző évi szinten maradt.
A lakosság szeszesital-fogyasztásának szerkezetében - abszolút literben mérve - csökkent a bor és növekedett a sör, valamint az égetett szeszes italok fogyasztásának aránya.



elelmiszer.hu