A Public Library of Science folyóirata, a PLOS ONE világszerte feltűnést keltett a University of Nottingham azon tanulmányának leközlésével, amely azt állítja, hogy a kék tojás egy genetikai mutációnak köszönhető.

Összhangban egy kutatással, amelyet kínai tudósok ázsiai és amerikai fajtákon végeztek el a nottinghami School of Biology munkatársai megállapították, hogy az első kék tojásokat a Mapuche tyúkként (Mapuche fowl) ismert dél-amerikai szárnyasok és ezek Araucana nevű, európai leszármazottai produkálhatták, méghozzá körülbelül 200-500 évvel ezelőtt.
A négyéves nottinghami tanulmány várhatóan segíteni fogja az olyan mezőgazdasági tenyésztési technikák kifejlesztését, amelyekre a kék tojások iránti, egyre növekvő kereslet miatt szükség lesz.

A páratlan genetikai forrásokat "heritage" (prémium baromfi) tenyésztők bocsátották a kutatók rendelkezésére. A szakemberek ennek köszönhetően tudták magas részletesség mellett pontosan meghatározni a kék tojást tojó tyúk génállományában végbement mutáció helyét. A további genetikai tanulmányozás során arra jutottak, hogy a kék színű tojáshéj okozója egy ősi és ártalmatlan retrovírus volt a háztáji csirkék szervezetében.
A retrovírus egyszerűen egy olyan vírus, amely ribonukleinsav (RNS) formájában hordozza a saját genetikai információit. A vírusok ezen fajtája a gazdasejtben egy olyan enzim segítségével reprodukálja magát, amely az RNS-t dezoxiribonukleinsavvá, vagyis DNS-sé alakítja át. A retrovírus genetikai anyaga így válik a fertőzött sejt DNS-ének részévé.
A kék burok kialakulását az okozta, hogy a retrovírus hatásaként zöldes-kék epepigment halmozódott fel a tyúkok szervezetében éppen kifejlődő tojás héjában.
"A váratlan az volt, hogy a retrovírusok beépülési helye megegyezett mind a dél-amerikai/európai, mind az ázsiai csirkéknél." - mondta David Wragg, a nottinghami kutatási projekt vezetője. "Mindez azt mutatja, hogy fontos szerep jut a vírusoknak az evolúció irányításában és a fajok sokféleségének kialakításában.

Ez igen figyelemreméltó, hiszen a retrovírusokra általában úgy tekintünk, mint amelyek véletlenszerű helyeken épülnek be a génállományba, és így különösen alacsony annak az esélye, hogy ezek két csirkepopulációban többé-kevésbé ugyanott váljanak a szekvencia részévé." - tette hozzá Wragg.

A szakember úgy véli, hogy a csirketulajdonosok bizonyára már több száz évvel ezelőtt felfedezték ezt a tulajdonságot, és a későbbiekben tudatosan építették be a tenyészetükbe. Míg bizonyos madaraknál (pl. vörösbegy) gyakoriak a kék tojások, a kutatók szerint ezeket a csirkéknek csak egyes ritka, őshonos fajtái tudják "előállítani". A mezőgazdaság feladata most, hogy az ilyen madarakat megőrizze és lehetővé tegye további elterjedésüket.

Forrás: .foodsafetynews.com
Fordítás: Zamaróczy Ádám