Becsült olvasási idő: 2 perc
Magyarország nem kér a GMO-ból

Ha egyszer beengednénk egy ilyen fajtát, nem mondhatnánk el többé magunkról, hogy GMO-mentes ország vagyunk, a garancia elvesztése pedig nagyon komoly piacvesztéssel járna – mondta a 180 percben a VM főosztályvezetője.

Az Európai Bizottság jogértelmezése szerint már nem lehet visszavonni a javaslatot a Pioneer 1507 nevű génmódosított kukorica termesztésének engedélyezésére, az Európai Tanácsban ugyanis nem sikerült minősített többséggel leszavazni a kérelmet, tegnap pedig lejárt az erre szóló hivatalos határidő. Holott az EU-tagok közül 19 ország ellenezte, és csak öt támogatta a javaslatot. Néhány évvel ezelőtt vita folyt arról, hogy az egyes tagállamok egészségügyi vagy környezetvédelmi okból saját területükön megtilthassák a GMO-növények termesztését, ám ez a javaslat is megrekedt az uniós egyeztetés során.

Kőrösi Levente, a VM főosztályvezetője az M1 reggeli műsorában hangsúlyozta: a közhiedelemmel ellentétben a Pioneer 1507 nem terem többet, mint normális társai, csak ellenállóbb náluk bizonyos rovarkártevőkkel szemben. A növény úgy működik, mint egy vegyszergyár – érzékeltette a szakember –, ha kell, ha nem, folyamatosan, korlát nélkül termeli sejtjeiben a méreganyagot, amely, ha a talajba, vizekbe jut, bizonyos nem „célszervezetekre” is káros lehet, azaz mindenképpen környezeti kockázatot kelt. Azt, hogy ezek után egyáltalán még vita folyhat az EU-ban a génmódosított növények engedélyezéséről, a szakember a GMO-s fajtákat előállító óriáscégek erős érdekérvényesítő képességével magyarázta. Ezek a társaságok egyébként Magyarországon is jelen vannak, de szigorúan konvencionális vetőmagot állítanak elő, ami – tette hozzá Kőrösi Levente – jó üzlet az országnak is.

A világ egyik legnagyobb vetőmag-előállítójának számító Magyarországnak óriási előnye, hogy tiszta, GMO-mentes vetőmagot termeszt, de ha csak egyszer is kiereszti a szellemet a palackból, és beenged egy ilyen fajtát, nem mondhatja el ezt többet magáról, a garancia elvesztése pedig nagyon komoly piacvesztéssel járna. A GMO-s és a nem GMO-s növények egymás melletti termesztésekor ugyanis gyakorlatilag elkerülhetetlen, hogy a GMO-s fajták ne porozzák, szennyezzék be a konvencionális kukoricát, így az adott ország nem is deklarálhatja, hogy GMO-mentes a vetőmagja – hívta fel a figyelmet a főosztályvezető. A környékünkön egyébként Romániában és Szlovákiában termesztenek GMO-s kukoricát (MON810), a határ menti területek ezért veszélyesek lehetnek, de a kockázat csökkenthető, ha a határ két oldalon meghatározott elővigyázatossági sávot tartanak fenn a termelők – tette hozzá.

A GMO-t egyébként az áruk szabad áramlásának elve miatt ma nem lehet egyszerűen csak kitiltani egy uniós országból sem, az egyetlen lehetőség a védzáradéki eljárás: ha új tudományos indokokat tudunk felmutatni, hogy például az uniós engedélyeztetésre váró MON810 káros az emberi egészségre, környezetre. A görög uniós elnökség egyébként most újra elővette azt a javaslatot, amely szerint a tagországok környezeti, egészségügyi, szociális, gazdasági érdekek alapján dönthetnének úgy, hogy nem kívánnak GMO-t termelni a területükön – hívta fel a figyelmet a Ma reggelben Kőrösi Levente, a VM főosztályvezetője.