Határozottan emlékszem, mit csináltam ’92-ben: Norvégiában voltam epret szedni. Egyetemistaként mentünk ki dolgozni, a keresett pénzt meg elutazgattuk. Meg is érdemeltük, amiért azt a sok fagyott epret szedtük hetekig!

A elmúlt 20 év első részét könnyű felidézni: az ember sokat dolgozott, de sokat is kapott. Válság akkor is volt, az ember jóformán egyik válságtól él a másikig. Az utóbbi időben viszont egyre többet csalódik az ember. A válság morálisan is érezteti hatását, mert amíg korábban a kézfogások, az üzleti bizalom jól működött, ma már jól körülhatárolt jogi procedúrák sem elegek a biztonsághoz.  Nem tudom, mi a tanulság, én továbbra is nyitott maradok, és a gyerekeimnek sem fogom azt tanácsolni, hogy legyenek mindenkivel bizalmatlanok. A jövőre vonatkozóan azt gondolom, nagy változás előtt állunk. Eddig befelé mentünk a fogyasztói társadalomba, most abból kezdünk kijönni. Régebben egy növekvő tortán osztozkodtunk, most egyre szűkül ez a torta. Ezek pedig nagy kihívást jelentenek a szektor számára. Azok az új értékek mint fenntarthatóság, az energia- és élelmiszer helyettesíthetőségének kérdése egyre inkább előtérbe fog kerülni.

Sánta Sándor
Vezérigazgató
Bonbonetti Csoport