hero
Becsült olvasási idő: 1 perc
Új élet a gombahulladékokból

A gombatermesztési hulladék eddig legfeljebb környezeti teherként jelent meg a termelésben, most azonban új értéket nyerhet. A Bio-Fungi Kft. és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) közös kutatása kimutatta: rovarlárvák segítségével a biomassza rovarfehérjévé, talajjavítóvá és mulcsozó anyaggá alakítható. Az innováció egyszerre csökkenti a költségeket és mérsékli az importfüggőséget.

Rovarfehérje és talajjavító a magyar fejlesztés nyomán

A konzorcium 812 millió forintos összköltségű projektje 452 millió forint vissza nem térítendő támogatással valósult meg a Széchenyi Terv Plusz keretében - közölt a Bio-Fungi Kft. az MTI-vel. Mint írják, a kutatás központi kérdése: hogyan lehet a nagy tömegű, de nehezen szállítható gombakomposztot hatékonyan újrahasznosítani.

A vizsgálatok bebizonyították, hogy bizonyos rovarlárvák képesek a gombatermesztési melléktermékek feldolgozására. Így nemcsak rovarfehérje állítható elő, hanem olyan rovarsalak is, amely kiválthatja a baromfitrágyát.

Talajjavítás és termésnövelés

Az új anyag több funkcióval is bír: talajjavítóként, mulcsozóként, illetve műtrágya-kiváltóként is alkalmazható. A kutatók meghatározták a pontos dózisokat, amelyekkel a gombatermesztésben a termésátlag növelhető. Ez csökkentheti a műtrágya-felhasználást és hozzájárulhat a fenntarthatóbb termesztéshez.

Az új módszer előnye, hogy csökkenti a baromfijárványok miatti ingadozásokat az alapanyag-ellátásban, így biztonságosabbá teszi a gombatermesztést.

A Bio-Fungi hetente 120–130 tonna gombát állít elő, bevételeinek kétharmada exportból származik. Bár a társaság 2023-ban 142,6 millió forint, 2024-ben pedig 1,95 milliárd forint veszteséget könyvelt el, a fejlesztés hozzájárulhat ahhoz, hogy hosszabb távon csökkenjenek a költségek és erősödjön a versenyképesség.