Magyarországon egyelőre érzékelhetően, Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban pedig kifejezetten hangsúlyosan formálódik egy olyan fogyasztói réteg, amely részben vagy teljesen kiiktatja étrendjéből a húst, sőt sok esetben minden állati eredetű élelmiszert, így a tejtermékeket, tojást is. A vegán mozgalom mint állatjogi kezdeményezés ennél is tovább megy, tagjai az állati bőrből készült termékeket vagy az állatokat szerepeltető cirkuszt is elutasítják. Az ismert szakértők és népszerű celebritások által is felkarolt jelenséget lehet elismeréssel fogadni vagy divathóbortnak tartani és elutasítani, de tény, hogy létezik, és már a hazai felmérésekben is kimutatható.

Minden tizedik családban

A Tesco vonatkozó kutatása szerint, amely az ünnephez kapcsolódó szokásokat vizsgálta, jelentősen megváltozott a karácsonyi asztal látképe Magyarországon is – emelte ki Juhász Anita Diána. A Magyar Vegán Egyesület munkacsoport-vezetője elmondta: a felmérés szerint harminc év alatt jelentősen csökkent egyes tradicionális ételek népszerűsége, komolyan nőtt viszont a húsmentes ételek elterjedtsége. A kutatás ugyanis kimutatta, hogy 2019-ben az ünnepi asztalnál már az esetek 11,2 százalékában volt vegetáriánus vagy vegán opció, vagyis több mint a családok tizedében már van erre igény a hagyományokhoz jobban kötődő ünnepi időszakban is. Ez mintegy 300 százalékos növekedésnek felel meg harminc év alatt – hangsúlyozta Juhász Anita Diána.

A munkacsoport-vezető szerint a változás mögött összetett okok húzódnak meg, ugyanakkor végső soron arról van szó, hogy a húsevés „hitrendszere”, vagyis a karnizmus kérdőjeleződik meg. Juhász Anita Diána szerint ugyanis az az elképzelés, hogy húst kell ennünk például azért, mert finom, egészséges, szükséges, vagy mert az ember húsevő lény, alapvetően formálódik át sokakban, akik állati termékek nélkül is tudnak ízletes ételeket enni és egészségesen élni. Az állati élelmiszerek elhagyása mögött persze számos indok lehet, van, aki egészségesnek tartja a tisztán növényi eredetű táplálékot, mások környezetvédelmi okokból váltanak növényi étrendre, a vegán mozgalom követői pedig etikai alapon utasítanak el mindenféle állatitermék-használatot. Utóbbiak ezért nemcsak a hús-, hanem a tejtermékeket, sőt az állati bőrből készült tárgyakat is kerülik, ahogy az állatkísérletek nyomán kifejlesztett kozmetikumokat vagy az állatokat szórakozásra felhasználó attrakciókat, cirkuszokat is elutasítják. A veganizmus elsősorban állatjogi mozgalom – szögezte le Juhász Anita Diána.

Nem csak múló divat

Ennek megfelelően sokféle oka lehet annak, ha valaki változtat a vásárlási, fogyasztási szokásain. Míg a környezetvédelem miatt aggódóknak a húsfogyasztás csökkentése is megoldást jelenthet, a vegánoknak ez nem járható út, igaz, többségük minden, a veganizmus irányába tett lépést üdvözöl, tehát elképzeléseik szerint vegetáriánusnak vagy flexitáriánusnak lenni is végső soron jobb, mint naponta többször húst fogyasztani.
A számos okból változtató egyének mára nemcsak sokan vannak, hanem régóta léteznek, és velük kapcsolatban sok tapasztalat is összegyűlt – mutat rá az aktivista, aki például a brit vegán mozgalmat hozza fel, amely The Vegan Society néven már 1944-ben szervezett formában indult el.

A vegán életmód azonban ennél sokkal régebbi, mozgalmi szinten évszázados, életforma vagy vallási választás formájában pedig évezredes múltra tekint vissza. A vegánok ezért sem szeretik, ha életmódjukat rövid távú divathóbortnak tekintik, bár tény, hogy a vegán gondolat az utóbbi évtizedekben igazi felfutást él meg a nyugati társadalmakban.

Ennek révén mára számos kutatás, orvosi megfigyelés igazolja, hogy tulajdonképpen tisztán növényi étrenden élve is lehet teljes, egészséges életet élni. Egy vegán pedig gyakran hat a többiekre is, ezért a mozgalom erősen terjed.

Ez a terjedés azonban nem egységes – ismerte el Juhász Anita Diána. Míg a nyugati társadalmakban korábban nem látott mértékben válnak vegetáriánussá vagy vegánná a fogyasztók, addig főleg Ázsiában, a szegénységből kilábaló középosztály körében státuszszimbólum a húsevés és a tejtermékek fogyasztása.

A műhús mint alternatíva

A húspótlókat az elnökségi tag jó termékeknek tartja, hiszen mint elmondta, nem a hús ízével van baja, hanem azzal, ahogy keletkezik. Ezért ma is gyakran vásárol „műhúst”, és ha a húsra valóban megszólalásig hasonlító, de állati szenvedés nélkül előállítható húspótlót is kifejlesztenének, arra is vevő lenne – ahogy vélhetően sokan mások is.

„A hús kiváltására alkalmazott, helytelenül műhúsnak hívott élelmiszertermékek újdonságszerűsége és szokatlansága egyelőre nagyobb hullámokat vet, mint amennyit a valós forgalom, a tényleges fogyasztás indokolna” – mondta el lapunknak Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke hozzátette: tény, hogy az állati eredetű fehérjék fogyasztása ellen számos érv elhangzik manapság, ám még jó darabig inkább egy réteget érdeklő divat lehet a hús és általában az állati termékek kiiktatása az étrendből. Ennek fő oka az, hogy bár a szóban forgó, húspótlónak nevezett termékeket sokan kipróbálják ilyen-olyan okokból, általában nem válik rendszeressé a fogyasztásuk. „Ha az ízélmény nem nyújtja azt, amire a fogyasztók számítanak, akkor ez inkább csak kísérlet marad” – tette hozzá Éder Tamás.

A növekvő piac farvizén

A szakember szerint az állati eredetű fehérjékre globálisan egyre nagyobb igény lesz a jövőben, hiszen a középosztály növekedése, a polgárosodás elsősorban Ázsiában és a harmadik világ más országaiban jelentősen növeli a hús- és tejtermékek iránti keresletet. „Az új típusú megoldások, a hús pótlására hivatott készítmények ebből a növekedésből vehetik ki a részüket, vagyis a többlet egy szeletét adhatják majd” – véli Éder Tamás.

A Hússzövetség elnöke szerint az európai piacokon inkább a flexitáriánus étrend hódíthat meg sokakat, vagyis az a szokás, amelynek keretében a fogyasztó nem adja fel a húsevést, de tudatosan csökkenti azt egészségügyi vagy klímavédelmi megfontolásokból. Ez hosszabb távon várhatóan nagyobb hatással lesz a piacra, mint a vegetáriánusok vagy vegánok növekvő száma.

Átírnák a szabályozást

Az elnök szerint ugyanis a vegán mozgalom egyelőre nem jelentkezik hazánkban a valós fogyasztásban igazán nagy mértékben, de minden állati fehérjét, tehát húst, tejet előállító vagy feldolgozó szereplőnek fel kell arra készülnie, hogy a jelenség létezik. Sőt, intelligens vitát, párbeszédet is lehet folytatni a hús- és tejfogyasztás etikai, környezeti és egyéb vonatkozásairól, a „hisztérikus” megnyilatkozásokkal ugyanakkor nem tud mit kezdeni a hús- és tejipar.

Ennek a párbeszédnek a része lenne a vásárlók helyes informálása is, amelynek keretében tisztázni kellene, hogy a ma „műhúsnak” nevezett készítményeknek nincs közük a húshoz, nem állati eredetű termékekről, hanem növényi fehérjekészítményekről van szó. Mivel ezen a téren a szabályozás nem egyértelmű, a Magyar Húsiparosok Szövetsége egyeztetést kezdeményez az Agrárminisztériummal. Ennek keretében igyekeznek szigorítást elérni a nevezéktanban, vagyis a cél az, hogy az ilyen termékeket semmiképpen se lehessen húsnak, még műhúsnak sem nevezni, és az üzletekben is a helyükre, vagyis a zöldségkészítmények közé kelljen tenni ezeket az élelmiszereket.

Variációk egy témára

Az állati eredetű termékek részleges vagy teljes elutasítása számos kategóriát állít fel, amelyek mögött eltérő motivációk húzódnak meg, és amelyek között néha átjárás is van. A legnépszerűbb variációk a következők.

Vegetáriánus
Olyan fogyasztó, aki nem eszik húst, de tejet, tejtermékeket és tojást szívesen fogyaszt a növényi étrendje kiegészítésére.

Pescatáriánus (fishetáriánus)
Az különbözteti meg a vegetáriánustól, hogy halat és tengeri puhatestűeket is rendszeresen fogyaszt, utóbbiakat főleg ízlésbeli és egészségügyi megfontolásokból.

Flexitáriánus
A hét legtöbb napján vegetáriánus, de alkalmanként (általában hetente egyszer vagy kétszer) szívesen eszik húst is. A húsfogyasztását tudatosan, elsősorban környezet- és klímavédelmi okok miatt csökkenti.

Vegán
Minden állati eredetű élelmiszert és egyéb terméket, szolgáltatást elutasít, állatvédelmi, állatjogi megfontolásokból. Nem eszik húst, tejtermékeket és tojást sem, nem vásárol bőrárut, és nem vesz részt állatidomítást bemutató cirkuszi előadásokon sem.